Oslo a Norvégiában állomásozó amerikai katonák számának bővítését kéri.
A Norvégiában állomásozó amerikai katonák létszámának bővítését kéri Oslo Washingtontól, és azt szeretné, hogy tovább maradjanak, illetve egy Oroszországhoz közelebbi térségbe vezényeljék át őket – közölte kedden a norvég kormány.
Norvégiába tavaly januárban érkezett 330 amerikai tengerészgyalogos, és az eredeti tervek szerint az idei év végén távoznak a skandináv országból. Oslo azonban azt kéri az Egyesült Államoktól, hogy jövőre 700 katonát vezényeljen Norvégiába, és öt éven keresztül tartsa fenn jelenlétét az országban. A katonák az északi Troms megyében állomásoznának, jelenleg ugyanis az ország középső részén van a támaszpontjuk.
Az amerikai katonák állomásoztatása felbosszantotta Oroszországot, melynek csaknem 200 kilométeres közös földi, illetve mintegy 23 kilométeres tengeri határa van a NATO-tag Norvégiával. Troms megye nem szomszédos Oroszországgal, de közel fekszik a határhoz. Moszkva figyelmeztette Norvégiát az első amerikai kontingens fogadásakor, hogy az a kétoldalú kapcsolatok romlásával, és a feszültségek növekedésével fog járni a NATO északi szárnyában.
Ine Eriksen Soereide norvég külügyminiszter közölte: a kormány döntése a parlament többségének támogatását élvezi. Hozzátette: az amerikai létszámbővítés nem Oroszország ellen irányul, és nem azt jelenti, hogy az Egyesült Államok állandó bázist hoz létre az északi országban. Norvégiában a második világháború óta egészen az amerikai csapatok érkezéséig nem állomásoztak külföldi katonák.
(MTI)
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a bejelentett drónészlelések nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági fenyegetést jelentenének.
A főtitkár a védelmi kiadások növelésére, valamint háborús gondolkodásmód elsajátítására sürgette a szövetség országait.
A szakértőjük szerint félnek tőlük Klujber Katrinék.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
A Bloomberg szerint a legjobb helyzetben a magyar miniszterelnök van.
„Ezekben percekben kutatják át a francia hatóságok két bombakereső kutya bevonásával, miután életveszélyes fenyegést kaptak a képviseleten dolgozó kollégáink egy email formájában” – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
