A tragédiák ellenére mindent átjár az ősi spiritualizmus Szíriában – mondja Hölvényi György európai parlamenti képviselő a Mandinernek. A KDNP üldözött keresztények ügyével foglalkozó politikusa tavasszal járt Szíriában Böjte Csaba és Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes társaságában a segítségnyújtás szervezése céljából. A képviselővel a szekuláris Európai Unióról, a közép-kelet európai segítségnyújtás hitelességéről, és a szíriai keresztények töretlen hitéről is beszélgettünk Strasbourgban. Interjúnk.
„Ez emberi jogi és nem csak hitbeli kérdés. Európaiként, EP-képviselőként és kereszténydemokrataként fontos ügynek tartom, hogy minden eszközzel segítsük az üldözött keresztényeket” – vallja Hölvényi György európai parlamenti képviselő. A KDNP politikusa sokadik iraki és egyiptomi útja után tavasszal ismét Szíriában járt Böjte Csaba testvérrel és Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetessel. Személyesen tapasztalták meg, hogyan élnek az ottaniak, miként lehet segíteni a még ma is háborús övezetnek számító Szíriában.
A kereszténydemokrata képviselővel a szekuláris Európai Unióról, az európai segítségnyújtás hitelességéről, és a szíriai keresztények töretlen hitéről is beszélgettünk Strasbourgban.
Szekuláris Európa
„A szélsőséges szekularizmus teret nyert az Unióban. A teljes semlegességgel próbáljuk a közös hangot megtalálni. Ennek a gyakorlatnak vannak pozitívumai, ám vallási kérdésekben a tagállami tradíciók és a tapasztalatok nem az erőltetett semlegességet igazolják.” A Lisszaboni Szerződés ugyan kimondta, hogy a vallások vezetőivel párbeszédet kell kialakítani, de ez csak keretet adott az ügynek, tartalmat nem. „Rengeteg jóindulatú egyházi embert és vallási vezetőt hívtak az uniós intézményekhez, ám nem sok gyakorlati eredmény született a találkozásokból, hiszen az ilyen párbeszédnek nincs hagyománya az európai intézményekben – vázolja az egyházak és az EU jelenlegi kapcsolatát Hölvényi György.
„Sajnos az egyházak is szép lassan elfogadták, hogy Európában ennyire terjed ez a tendencia. Annak ellenére, hogy az alapító atyák kereszténydemokraták voltak, az EU-ban tapasztalható szekularizmus sajnos elérte az ő hagyományaikat továbbvivő Néppártot is. Igaz, a kelet-közép európai országok csatlakozása hozott némi vérfrissítést” – mondja.
A vallásközi munkacsoport munkareggelije Strasbourgban
A képviselő humanitárius munkáját két oldalról is támogatják, Magyarországról és az Európai Unióból. Itthonról a kormány, az Európai Néppárt frakcióján belül pedig a vallásközi munkacsoport, amelynek 2014 óta Hölvényi György a társelnöke. A munkacsoport feladata kettős. Egyrészt erősíti a vallások közötti kapcsolatokat fontos társadalmi kérdésekben, másrészt támaszkodik azok béketeremtő, konfliktusmegoldó szerepére. A munkacsoport tevékenységét Hölvényi hiánypótlónak tartja. A feladatok ellátásában közel negyvenen vesznek részt, különösen aktívak a kelet-közép európai régióból delegált képviselők.
A vallásközi munkacsoport igen tevékeny a fejlesztéspolitikában. Az Európán kívüli, gyenge lábakon álló országokban sokszor az egyházak vállalják magukra legfontosabb társadalmi ügyeket, így
„A munkám egyrészt a vallásszabadságról, másrészt a nemzetközi fejlesztésről szól. Tagja vagyok a környezetvédelmi és a fejlesztési bizottságnak is, tehát a területek, amelyekkel foglalkozom, abszolút összefüggnek.” Az élhető környezet és a biztonság ugyanúgy alapvető emberi jog, mint a szabad vallásgyakorlás. Természetesen egy hitben élő embernek komoly pluszt jelent a lelki kapcsolódás, de keresztényüldözés emberjogi kérdés, nem csak vallásügyi, ezért is kell kiemelten foglalkozni a problémával – fogalmaz az EP-képviselő.
Hiteles Közép-Kelet Európa
A magyar politikában a keresztényüldözés elleni fellépés kiemelt helyet kapott az utóbbi években. Létrejött egy helyettes államtitkárság, amely az üldözött keresztények megsegítésével foglalkozik, emellett több felekezet kap projektszerűen direkt támogatást a kormánytól. „Magyarország elkötelezett abban, hogy az üldözött keresztényeknek különös figyelem jusson. Ez az EP-s munkámat is hitelesíti” – mondja Hölvényi, majd hozzáteszi: „Arra, hogy a kint tapasztaltak után a kormánynak én javasolhattam, hogy Irakban iskolát építsünk, mindig büszke leszek.”
Irakban és Szíriában is megközelítőleg másfél-kétmillió keresztény élt a békeidőben. Ma Irakban az amerikai megszállás és az ISIS térnyerése után nagyjából 250 ezren maradtak, sokan végleg Európába, Amerikába vagy Ausztráliába költöztek. Szíriában az összlakosság majdnem fele elmenekült, és a keresztényeknél is hasonló arány tapasztalható, nagyjából 700 ezren maradhattak az országban. Egyiptomban sajnos kevéssé hatékony a vallási kisebbségek, így a kopt keresztények állami védelme, az államelnök konstruktív hozzáállása ellenére sem. Kiszolgáltatott helyzetben vannak, az utóbbi időszakban hatványozottan megnövekedett a koptok elleni atrocitások száma.
Hölvényi György kiemeli: ismernünk kell a közel-keleti keresztények történetét.
Böjte Csaba Aleppóban
„Kelet-közép európaiként és magyarként óriási a helyzeti előnyünk. A mi korosztályunknak élő tapasztalata van a diktatúráról, ez erősíti a szolidaritást. Ráadásul mentesek vagyunk a korábbi gyarmattartók poszttraumás megfelelési kényszeréről. Pár éve még a kelet-közép európai országok voltak a segélyezettek, ma pedig már ezen államok nyújtják ki kezüket a ma segítségre szorulóknak” – világít rá Hölvényi.
Szír keresztények, a szent helyek őrzői
„A szíriai út célja a humanitárius segítségnyújtás volt” – mondja. Helyben mérték fel, hogyan tudnak segíteni az otthon maradt embereknek. Hangsúlyosan, de nem kizárólag a keresztény közösségek lakóépületeire, templomaira és iskoláira koncentráltak, majd egy „teljes füzetnyi” ötlettel tértek haza. A csoport Aleppóban, Homszban, Maalulában és Damaszkuszban is járt – azokon a helyeken, ahol a legnagyobb pusztítás történt. Nincs olyan család a térségben, akik ne veszítették volna el legalább egy szerettüket.
Európai parlamenti képviselőként egyszerűbb bejutni az országba. Ám így is sok időbe telik olyan embert találni, aki be tudja mutatni a valós helyzetet. „Az elmúlt években nagyon sokat dolgoztam ezeken a kapcsolatokon. Ez lehet helyi egyház, segélyszervezet vagy akár civil személy is, akire az ember rábízza magát, amint megérkezik. Ez nem kockázatot, hanem a körülményekhez képest a legnagyobb biztonságot jelenti” – árulja el a szíriai út előkészületeiről Hölvényi.
Egy hetet töltöttek Szíriában, alaposan végigjárták a jelentősebb városokat. „Mindennél fontosabb üzenetet hordoz magában az, ha az ember odamegy, és személyes jelenlétével sugározza: törődöm veled. A segítség akkor lesz igazán hatásos, ha közvetlen” – mondja.
A valóság feltérképezése elengedhetetlen a segélyezésnél. A közel-keleti keresztény közösségeknek érezniük kell, hogy számítanak Európának. A személyes jelenlét a munkák sikerének legfontosabb eleme, enélkül ezt nem lehet hatékonyan csinálni. „Ezek az emberek pontosan érzik, ha valaki hiteltelen.”
A képviselő számos iraki, egyiptomi és afrikai útja során megtapasztalta a közvetlen segítségnyújtás fontosságát. „Nem lehet azonnal objektív képet kapni a valóságról, mindenki a saját, személyes tragédiáján keresztül mutatja be a helyzetet, ezekből a mozaikokból mégis összeáll a kép.”
Egy romos városban természetesen nagyon rosszul érzi magát az ember. De cselekszik, dolga van és nem katasztrófaturista, ezért nincs ideje ezen gondolkodni. „Azt esszük ami van, azt isszuk, ami van, és ha épp nincs dolgunk, akkor keresünk magunknak, mert különben elviselhetetlen a tehetetlenség” – számol be tapasztalatairól. „Végignéztük, ahogy Homszban két fiatal statikus járkál a romok között, és azt nézi, hol lehet új lakást felépíteni. Ha az ember ilyet lát, főleg úgy, hogy magyar pénz alapozza meg újjáépítést, az erőt és lelkesedést ad. Bőségesen visszakapjuk a befektetett energiát. Azt a sokkot, amit a helyiek átéltek, valamennyire fel tudjuk oldani.” Addig van baj egy ilyen felfokozott helyzetben, amíg az ember nem találja meg a cselekvés lehetőségét;
Egy magyar támogatással újjáépülő ház frissen felhúzott falai előtt Homszban
„Világosan kell látni, hogy Szíria gyakorlatilag szent föld, a legkorábbi keresztény közösségek a mai szír területeken alakultak meg. Ha ebből indulunk ki, a mai szíriai keresztények a szent helyek őrzői. Nem hagyhatják el a földjüket. A környezethez való ragaszkodás nagyon tudatos” – világít rá Hölvényi György, aki szerint a tragédiák ellenére mindent átjár egyfajta ősi spiritualizmus.
„Nagyon mély hitű egyházi és civil emberekkel találkoztunk, számunkra elképzelhetetlen belső tartással, ami a hitükből fakad. A magam »úri kereszténységében« is csak tanulni tudok tőlük. Az európai embereknek meg kell érteniük: a kereszténység nem itt, hanem ott született, Szíriában, Irakban, Egyiptomban. Nélkülük nem lenne ma Európa. Ezért próbálunk segíteni, hogy ezek az emberek helyben őrizhessék meg kultúrájukat, hogy egyáltalán maradjon keresztény a Közel-Keleten. Ezt kell megértetnünk az EU-val is.”
Hölvényi György, Böjte Csaba és Sajgó Szabolcs közel-keleti keresztény közösségeket segítő útjaiból „Övék a mennyek országa” címmel dokumentumfilm-sorozat készült. A sorozat harmadik, Szíriáról szóló részét az utazáson résztvevő Siklósi Beatrix, az MTVA főszerkesztője rendezte, ezen a linken megtekintheti.
Fotók: szerző; Hölvényi György Facebook-oldala
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Ezekről a kérdésekről vitatkozott a Mandiner Presszóban Dévényi István és Gajdics Ottó.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
