A több mint három évtizede a hírszerzésnél dolgozó, 61 éves Haspelt jelölése óta sok bírálat érte, mert részt vett a terrorizmussal gyanúsítottak George W. Bush elnök által bevezetett, „megerősített módszerekkel folytatott” kihallgatásokban, és Thaiföldön ő irányította az egyik titkos amerikai börtönt, ahol ilyen módszerekkel, kínzásokkal próbálták vallomásra bírni a terrorizmussal gyanúsítottakat.
A személyét és munkásságát érintő bírálatok és viták láttán Haspel még a szenátusi bizottsági meghallgatása előtt felajánlotta, hogy visszalép, de ezt Donald Trump elnök nem fogadta el. Richard Burr, a szenátus hírszerzési bizottságának elnöke a meghallgatás kezdetén közleményben hangsúlyozta, hogy Haspelnél „alkalmasabb jelöltet az elnök nem is választhatott volna a CIA irányítására, és az ügynökség történetében ő a legfelkészültebb jelölt”.
A hírszerzési bizottsági meghallgatáson, amely megelőzte a szenátus egészének csütörtöki voksolását kedden már tudni lehetett, hogy Haspelt megszavazzák, ugyanis két befolyásos demokrata párti szenátor, a virginiai Mark Warner és az észak-dakotai Heidi Heitkamp már akkor jelezte, hogy egyetért az eddig a CIA igazgató-helyetteseként tevékenykedő Haspel jelölésével.