Erről tárgyalt Szijjártó és Pompeo Washingtonban

Magyarország és az Egyesült Államok megerősítette stratégiai szövetségét – értékelte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter amerikai kollégájával, Mike Pompeóval folytatott megbeszélését a közmédiának szerdán Washingtonban.

Magyarország természetes szövetséges

A tárcavezető kiemelte: megerősítették, hogy az Egyesült Államok természetes szövetségesesként tekint Magyarországra és az egész közép-európai térségre. 

Szijjártó Péter biztosította amerikai partnerét arról, hogy „Magyarország nem fog beállni az Egyesült Államokat most már lassan hobbiszerűen bíráló európaiak sorába”. Mint mondta, Magyarország továbbra is „kiegyensúlyozottan, mindenfajta kritikát és kommentálást mellőzve fog hozzáállni” az amerikai kül- és belpolitikai döntésekhez. 

A jelenlegi amerikai adminisztráció és a magyar kormány politikai megközelítései között rendkívül sok hasonlóság van, mindketten nagyon fontosnak tartják a saját polgáraik biztonságának garantálását – magyarázta.

Továbbra is együttműködnek rendkívül fontos külpolitikai kérdésekben, így az ENSZ-reform vonatkozásában és abban a tekintetben is, hogy Izraellel szemben tisztességes nemzetközi megközelítést szeretnének kivívni – mutatott rá. Hozzátette: együttműködnek továbbá az illegális migráció és a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint abban is, hogy világszerte a keresztény közösségeket megvédjék.

A külügyminiszter kitért rá: az Egyesült Államoknak nagy szerepe lesz Magyarország energiaellátásnak biztosításában, ugyanis ígéretet kapott arra, hogy a Romániában kitermelendő amerikai gáz Magyarországra juttatását az amerikai kormányzat is támogatja.  Kitért rá: az amerikai vállalatok alkotják ma már a második legjelentősebb beruházói közösséget Magyarországon, 1700 amerikai cég százezer magyarnak ad munkát. A mostani tárgyaláson megerősítették a gazdasági együttműködés fejlesztése iránti igényüket – közölte.

Hangsúlyozta: fontos a védelmi együttműködés megújítása is, ezért átadta amerikai kollégájának a leendő magyar-amerikai védelmi együttműködés megállapodásra vonatkozó magyar javaslatokat. Erről már két tárgyalási forduló lezajlott, egyértelmű politikai akarat van mindkét oldalról a megállapodás megújítására – mondta. Hozzáfűzte: most abban állapodtak meg, hogy felgyorsítják ezt a folyamatot.

Magyar katonák mennek Irakba

Szijjártó Péter emlékeztetett: ugyan eddig is magyar katonák szolgáltak amerikaiak vezette missziókban, de megállapodtak abban, hogy a NATO által elindítani szándékozott iraki kiképzési misszióban magyar katonák is részt vesznek, erről haladéktalanul megkezdik az egyeztetéseket.

Megjegyezte: a megbeszélésen felvetődött, hogy a NATO-tagállamoknak mielőbb meg kellene felelni az úgynevezett kétszázalékos elvárásnak, azaz annak, hogy a hazai össztermékük 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítsák, és Magyarországnak világos menetrendje van arra, hogy miként érheti el ezt a célt.

Arról is beszélt, hogy Magyarországnak rendkívül fontos a regionális biztonság, stabilitás, és ennek egyik alapja a kisebbségek védelme egész Európában, de kiváltképp Közép-Európában.

A tárcavezető azt is mondta, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet a területeinek a 98 százalékát elveszítette azon nemzetközi koalíció tevékenységének köszönhetően, amelyet az Egyesült Államok vezet, és Magyarország is részt vesz benne. Az Iszlám Állam ezért taktikát váltott, és elkezdte a korábban külföldről érkezett harcosainak visszaküldését Európába és a világ más pontjaira, és ez ellen szigorú határvédelemmel lehet védekezni, ezért fenn kell tartani a határaink megvédésének képességét – vélekedett.

Fontos lenne az erős civil szféra

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a találkozón szó volt az ukrán oktatási törvény ügyéről is. Tájékoztatta amerikai kollégáját, hogy kedden egyeztetett Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel, akivel abban maradtak, hogy a megoldásra koncentrálnak, és a jövővel, nem a múlttal foglalkoznak. Ez a megközelítés az Egyesült Államok támogatását is bírja – mutatott rá a tárcavezető.

Elmondta: az amerikai kormányzat eddig is nagyon aktívan vett részt a kérdés megoldásában, az amerikai külügyi tisztségviselők rendszeresen felhozták a témát az ukrán kormányzati szereplőknek, és az Egyesült Államok fellépése, segítsége nélkül kedden nem érték volna el, hogy összehívják a magyar-ukrán kormányközi munkacsoportot június végére, azt, hogy az ukrán oktatási miniszter hivatalos tárgyalásra hívta a KMKSZ vezetőit, azt, hogy a 2023-ig tartó meghosszabbítása az oktatási törvény alkalmazásának már az ukrán parlamentben napirendjén van, továbbá azt, hogy a magániskolák kivétele a jogszabály hatálya alól jól halad előre. 

Szijjártó Péter arra kérte amerikai partnerét, hogy az elkövetkező időben is támogassák a magyar-ukrán tárgyalásokat, és tegyék világossá Ukrajnának, hogy a kisebbségek ügyek fontos kérdés, a nemzetközi jogszabályoknak ebben a tekintetben is mindenkinek meg kell felelni, függetlenül más geopolitikai kérdésektől.

Az amerikai külügyminisztérium a megbeszélésről kiadott közleményében azt írta, a találkozón az amerikai miniszter kiemelte az élénk civil társadalom fenntartásának jelentőségét. Továbbá hangsúlyozta az Ukrajnának nyújtandó segítség fontosságát az orosz agresszióval szemben, és kitért arra, hogy támogatni kell Ukrajna közeledését a NATO-hoz és meg kell előzni az orosz befolyás növekedését Közép-Európában.

A közlemény szerint a felek egyetértettek abban, hogy Európában el kell érni az energiaforrások diverzifikációját, valamint szót ejtettek az amerikai befektetésekről is Magyarországon, valamint a védelmi együttműködési megállapodásról.

Szijjártó Péter később a Fehér Házban találkozik John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval is.

(MTI)