Nagy egyetértésben emelték fel a szavukat a populistának tartott erők ellen az Európai Parlamentben liberális politikusok a Bizottság elnökével. Xavier Bettel, Luxemburg miniszterelnöke az Európai Parlament szerdai ülésén folytatott eszmecserét az Európai Unió jövőjéről a képviselőkkel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével. Tudósításunk Strasbourgból.
Xavier Bettel, Luxemburg miniszterelnöke az Európai Parlament (EP) szerda reggeli ülésén folytatott vitát az európai jövőképről Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és a parlamenti képviselőkkel.
Merre tart, mi az Európai Unió jövője? Talán még sosem volt ennyire megosztott a tagállamok álláspontja. Gazdasági különbségek, migráció, Brexit, környezetvédelem, terrorizmus, közös kül- és biztonságpolitika, egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenségek. Lehet közös, európai megoldást találni ezekre a kihívásokra?
A Mandiner a strasbourgi plenáris ülésről tudósít.
Xavier Bettel, Luxemburg miniszterelnöke
A liberális demokrata Bettel a hatodik uniós állam- vagy kormányfő, aki elfogadta az EP meghívását és megosztotta nézeteit az Unió jövőjét illetően. A vitasorozat eddigi meghívottjai Leo Varadkar ír miniszterelnök, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök, António Costa portugál miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Charles Michel belga miniszterelnök voltak.
Szolidaritás, szolidaritás, szolidaritás
A menekültválságot illetően az uniós tagállamok közötti szolidaritás fontosabb, mint valaha. „Ezt nem lehet relativizálni, nem lehet bevezetni olyan fogalmat, mint például a rugalmas szolidaritás”, mert az a szolidaritás elvetését jelenti – jelentette ki rövid bevezető után a luxemburgi miniszterelnök az EP ülésének szerdai vitáján.
„Mélyen sajnálom, hogy egyes tagállamok nem hajlandóak részt vállalni a közös európai szolidaritásban és nem vállalják a közös terhet” – fogalmazott Bettel, aki szerint szerint a 2015-ben tapaszalt, több százezer ember beáramlásával járó migrációs nyomás bebizonyította, hogy egyetlen állam sem képes egyedül szembenézni a kihívással. „Paradox módon a populista erők a nemzeti szuverenitás fontosságát emlegetik, de a globalizált világban nem ez az út. Nem ez jelenti Európa jövőjét, egyetlen nemzetállam sem tud a problémával egyedül szembenézni” – mondta.
Közös külső határvédelem
Xavier Bettel felhívta a figyelmet a külső és belső biztonság megőrzésének jelentőségére is. „Elsősorban a külső határok védelmének megerősítésével érhető el a belső biztonság, a Frontex ezért is nagyon fontos.” Erre a készülő, 2020 utáni időszakra szóló, hosszú távú uniós keretköltségvetésnek is válaszolnia kell – tette hozzá. „A mai globalizált világnak köszönhetően kijelenthetjük, hogy a konfliktusok és a háborúk a szomszédainkban zajlanak, elég akár Ukrajnára gondolnunk. A nemzeti határok értelmüket vesztették, Luxemburg nemzeti határait is csak az EU külső határainál lehet megvédeni.”
Bettel szerint a határvédelem erősítése mellett meg kell sokszorozni az erőfeszítést a migrációs és menekültpolitika terén is, amely kizárólag az európai összefogás révén lehetséges. Hangsúlyozta:
Hozzájuk hasonló módon össze kell fogni a tagországoknak, és megerősített együttműködés által biztosítaniuk kell az Unió egységét, ugyanis Európa békéje nem magától értetődő.
Kitért az elmúlt időszakban elkövetett terrorakciókra is, elmondása szerint ezek a fenyegetések is mind azt igazolják, hogy meg kell erősíteni az Európai Uniót. „Bátorsággal kell fellépni, hogy az unió politikai, gazdasági és társadalmi szempontból is nyitott és szabad maradjon” – zárta gondolatait.
Jean-Claude Juncker
Egyhangú döntés a külpolitikai kérdésekben
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke dicsérte az EP kezdeményezését, véleménye szerint „a párbeszéd a tagállami kormányok és az EP között épp olyan fontos, mint a Bizottság és a Parlament között.” Felhívta a figyelmet, hogy 2019-ben európai parlamenti választás lesz, amelynek során változni fog az EP összetétele.
Juncker szerint Európa jövője forog kockán.
„Európa-szerte erősödnek az euroszkeptikus hangok, jó időben fel kell lépni a populizmus ellen” – hangsúlyozta, és hozzátette: mindenben egyetért a luxemburgi miniszterelnökkel.
Európa jövője szempontjából erős külpolitikára van szükség. Ennek hatékonysága érdekében pedig arra, hogy minősített többséggel szülessenek a döntések. „Ha külpolitikai kérdésekben nem tudunk egységes álláspontot képviselni, nevetségesek leszünk a többi nemzetközi szervezet előtt. Ha fajsúlyos erő akarunk maradni, ezt nem hagyhatjuk” – hangsúlyozta.
Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője
Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője felszólalásában azon véleményének adott hangot, hogy az európai értékek, köztük a sajtószabadság veszélyben vannak Európában. Verhofstadt fellépne az olyan, szerinte populista országokkal szemben, mint Orbán Viktor Magyarországa, Jaroslaw Kaczynski Lengyelországa, vagy a politikailag korrupt máltai rendszer. Megköszönte a luxemburgi miniszterelnöknek, hogy felhívta a figyelmet erre a „fontos problémára”.
„Le kell állítani az orbánokat és a kaczynskikat. Sokat halljuk ezt itt a Parlamentben, de úgy tűnik, nem eleget” – fogalmazott a liberális vezető.
Milyen adóparadicsom?
A luxemburgi miniszterelnök sok kérdést kapott a képviselőktől, a legtöbben mégis arról érdeklődtek, hogy mit szándékozik tenni az országában kialakult „adóparadicsom” ellen.
Xavier Bettel hosszan kifejtette: Luxemburg az OECD és az is IMF szerint is megfelel az egyértelműség kritériumainak, és az Európai Bizottság szerint is pozitív lépéseket tettek az átláthatóság érdekében. Bárkinek szívesen elküldi a jelentéseket, egyúttal meghívta a parlamentet: nézzék meg saját szemükkel, hogy Luxemburgban minden a legnagyobb rendben van.
(fotók: Multimedia Centre of the European Parliament)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
A LIBE sajnálatos döntése tiszteletlen a Tanáccsal, mint az Európai Unió intézményével szemben és súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét.
December elején hivatalba léphetnek az új biztosok.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
