A szabadkereskedelemről tárgyalhat az EU, Ausztrália és Új-Zéland

Jóváhagyta az Európai Unió, illetve Ausztrália és Új-Zéland közötti szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdését kedden az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács.

„A döntés fontos jelzés mindkét ország számára, hogy nagyra értékeljük a velük kialakított partnerségünket, és szorosabbra kívánjuk fűzni eddigi kapcsolatainkat. Ugyanakkor emlékeztető ez a világ számára is, hogy az EU elkötelezett a nyitottság, a szabad kereskedelem és a globális együttműködés iránt” – mondta Emil Karanikolov, az unió soros elnökségét betöltő Bulgária gazdasági minisztere.

A tanácsi közlemény szerint a tervezett megállapodás legnagyobb nyertese a szolgáltatási szektor, valamint a motoros berendezések, a gépek, a vegyipari termékek és a feldolgozott élelmiszerek ágazata lesz. Rámutattak: a mandátum olyan átfogó és modern keretet irányoz elő, amelynek alapját a legmagasabb szintű munkaügyi, biztonsági, környezetvédelmi, klímapolitikai és fogyasztóvédelmi előírások képezik.

Jean-Claude Juncker, a brüsszeli testület elnöke korábban azt közölte, hogy az egyeztetéseket még a bizottság mandátumának végéig, 2019-ig le szeretnék zárni.

Az EU Ausztrália harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere. Az éves kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly 48 milliárd euró volt, az EU számára több mint 21 milliárd eurós pozitív mérleggel. Új-Zélandnak 9 milliárd euróval az EU volt a második legfontosabb kereskedelmi partnere Ausztrália után. Az uniós külkereskedelmi aktívum értéke 1,9 milliárd euró volt.

A tanács emellett új megközelítést fogadott el az uniós kereskedelmi egyezmények megtárgyalásáról és megkötéséről. Ez az Európai Bíróság azon ítéletén alapszik, amely szerint ezen szerződések rendelkezéseinek túlnyomó többsége az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezekhez elég a tagállamok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament jóváhagyása. A nemzeti és regionális parlamentek ratifikálása csak azoknál a pontoknál szükséges, amelyek a külföldi beruházásokra, illetve a befektetők és az államok közti vitarendezésre vonatkoznak, ezeket pedig az új modell értelmében külön fogadnák el. A cél annak a megakadályozása, hogy megismétlődjön az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodás 2016-os ratifikálásakor fellépő helyzet, amikor a folyamat majdnem meghiúsult a belgiumi Vallónia tartomány ellenállása miatt.

(MTI)