Macron – miután leszögezte, hogy az Egyesült Államok és Franciaország közötti kapcsolat „különleges” – hitet tett a multilateralizmus és a liberális világrend megőrzése mellett, bírálta a nacionalizmust, s úgy vélte, hogy a multilateralizmus nem teszi tönkre a nemzeti kultúrákat, az egyes országok megőrizhetik nemzeti identitásukat. Mint mondta: lehet ugyan izolacionista, azaz elszigetelődő politikát folytatni, ám a világ ettől függetlenül nem áll meg a fejlődésben, a globális kihívásokkal együttes erővel kell szembenézni. „A globális kihívások közös válaszokat igényelnek, és a multilaterális együttműködés további erősítését” – állapította meg. Sürgette Washingtont, hogy segítsen „újra kitalálni” a multilateralizmust. Európa és az Egyesült Államok tud együtt dolgozni a 21. század új világrendjének felépítésében – mondta.
Emmanuel Macron a „szabad és tisztességes” kereskedelem mellett érvelt, és a kereskedelmi vitáknak a Kereskedelmi Világszervezet keretein belül történő megoldását szorgalmazta.
Viszonylag részletesen szólt környezetvédelmi kérdésekről. „Nincs B-bolygónk” – érvelt a globális környezetvédelem fontossága mellett a francia politikus, utalva egyik korábbi televíziós interjújára, amelyben az iráni atomalku megtartása mellett érvelt azzal, hogy „nincs B-terv”. Kifejezte reményét, hogy Washington visszatér a párizsi klíma-megállapodáshoz.
Legutóbb 144 éve volt ilyen
A kongresszus két háza magas rangú külföldi vendég tiszteletére először 1874-ben tartott együttes ülést. A vendég az akkor még önálló Hawaii királya, Kalakua volt. A szigetcsoport 85 évvel később vált amerikai tagállammá.