Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Bátorítja Románia az Egyesült Államokat, hogy növelje katonai jelenlétét az országban – jelentette ki elnöki hivatalában Klaus Iohannis román elnök csütörtökön. Iohannis mindezt a keleti fenyegetettséggel indokolta.
Románia bátorítja, hogy legfőbb stratégiai szövetségese, az Egyesült Államok, növelje katonai erejét és jelenlétét Romániában – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön az elnöki hivatalban rendezett Dél-Kelet-Európa biztonságának átértékelése – egy bukaresti megközelítés című nemzetközi szemináriumon.
A román elnök úgy vélekedett: a Fekete-tenger térsége, amely a NATO és EU keleti, illetve déli szomszédságának kereszteződésében található, sajátos biztonsági kihívással szembesül, a „befagyott” és aktív regionális konfliktusokkal, új kibernetikai, hibrid és terrorista fenyegetésekkel, illegális migrációval.

„Jelenleg az európai biztonságot nyilvánvalóan fenyegeti a keletről mutatkozó ellenséges magatartás is, hogy ne fogalmazzak túlságosan konkrétan” – tette hozzá a román államfő.
Ezen fenyegetésekre hivatkozva vélekedett úgy Iohannis, hogy Romániának erősítenie kell szerepvállalását a NATO-ban, együttműködését stratégiai szövetségeseivel, és ezen belül kiemelten is bátorítania kell az amerikai katonák – szövetségesi vagy kétoldalú keretek között szervezett – romániai hadgyakorlatait.
A bukaresti biztonsági szemináriumon a román elnök úgy vélekedett: a NATO előretolt jelenléte a Fekete-tenger térségében még nem érte el a szükséges szintet, az észak-atlanti szövetségnek pedig a teljes keleti szárnyon, a balti térségtől a Fekete-tengerig egységes módon javítania kell reakcióképességén és mobilitásán.
Iohannis rámutatott, hogy Románia a méltányos, közös tehervállalás alkalmazását támogatja. Megjegyezte: Bukarest eleget tesz kötelezettségvállalásának, hogy a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összeget fordít védelmi kiadásokra és ezen belül a NATO-ajánlásokban szereplő 20 százaléknál jóval többet, 33 százalékot költ katonai felszerelésekre, hadereje korszerűsítésére.
(MTI)