A liberális Miro Cerar állami pénzből kampányolt egy népszavazásra, ennek eredményét ezért megsemmisítette az alkotmánybíróság, a kormányfő pedig lemondott.
Lemondott Miro Cerar, Szlovénia liberális miniszterelnöke szerdán este, miután a szlovén legfelsőbb bíróság megsemmisítette a kormány csaknem egymilliárd eurós kiemelt projektjéről, a Koper-Divaca vasútvonal egy 27 kilométeres szakaszán tervezett második vágány építéséről tavaly szeptemberben rendezett népszavazás eredményét, mert a kampányt a kabinet állami pénz felhasználásával finanszírozta – közölte a szlovén közszolgálati televízió.
A bíróság szerint a kormány csak a pozitív hatásait ismertette a projektnek, és ezt 130 ezer euró állami pénzből finanszírozta, ami megengedhetetlen, mert így hátrányos helyzetbe hozta azokat, aki ellenezték a beruházást. Ezért megsemmisítette a népszavazás eredményét és új referendumot rendelt el. Elemzők szerint ezzel kétségesé vált a projekt kivitelezése.
A népszavazást az Adófizetők nem adják fel nevű civil szervezet és Janez Jansa volt szlovén miniszterelnök pártja, az ellenzéki, jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) kezdeményezte, mert szerintük túl drága a projekt kivitelezése, és teret adhat a korrupciónak.
Az alacsony részvételi arány miatt azonban érvénytelen lett a referendum, a választásra jogosultak valamivel több mint 20 százaléka szavazott csupán. A kérdésre, miszerint támogatja-e, hogy hatályba lépjen a Koper-Divaca vasútvonal második vágányának építéséről, igazgatásáról és gazdálkodásáról szóló törvény, amelyet a szlovén parlament 2017. május 8-án fogadott el, a szavazók 53,6 százaléka válaszolt igennel, 46,4 százaléka pedig nemmel.
A szlovén törvények szerint ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, az összes szavazásra jogosult legalább egyötödének – 20 százaléknak – kellett volna ugyanarra voksolnia a kérdésben.
A referendum kezdeményezői elégedettek a legfelsőbb bíróság ítéletével, és arra fognak törekedni, hogy az új referendumot a parlamenti vagy az önkormányzati választásokkal egy időben tartsák meg – mindkettőt idén rendezik –, hogy így spóroljanak a költségeken.
Miro Cerar korábban azzal érvelt, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 25 évre szóló kedvező hitelprogramja fedezi a költségek egyharmadát. A projekthez hozzájárul az európai Kohéziós Alap, továbbá Ljubljana számít azoknak az országoknak a tőkéjére is, amelyek főleg a koperi kikötő vonzáskörzetébe tartoznak, mint Magyarország, Szlovákia és Csehország – hangsúlyozta.
A szlovén parlament külügyi bizottsága nemrég megszavazta, hogy a kormány további tárgyalásokat folytasson Magyarországgal a Koper-Divaca vasútvonal építési projektről, amit még a parlamentnek is jóvá kellett volna hagynia. Magyarország korábban jelezte, hogy kész anyagilag – akár 200 millió euróval – támogatni a projektet. Cserébe a magyar kormány azt kérte, hogy a koperi kikötő és az oda vezető vasútvonal fejlesztésében magyar vállalatok is komoly szerepet játszhassanak, mivel a koperi a magyar vállalatok által leginkább használt kikötő.
Cerar nem az első kormányfő szerdán, aki benyújtja lemondását: Szlovákiában Robert Fico lépett vissza a kormányzástól.
(MTI)
A lemondó miniszterek közleményt adtak ki, amelyekben elítélték az esetet, részvétet nyilvánítottak az áldozat hozzátartozóinak, és objektív felelősséget vállalnak a történtekért.
Nincs hite a hasztalan, teát iszogató, kekszet falatozó európai vezetőkben, meg amúgy is, le kéne lőni a légtérsértő drónokat.
Mindenkit megnyugtattak, az építkezés alatt nem lesz semmilyen fennakadás a térségben.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Heves adok-kapok alakult ki Niedermüller Péter és Szabó György rabbi között a kerületben uralkodó állapotok miatt.
Újabb vörös vonalat léptek át Hadházy Ákosék: a tüntetők rárontottak egy papra kedden délután. Nem ritkák a hasonló egyház- és hitellenes akciók külföldön sem.
Oroszország egyik legnagyobb ipari konglomerátuma kénytelen leállítani nemzetközi tevékenységét.
Orbán Viktor nem először találkozik a katolikus egyház vezetőjével annak érdekében, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború.
