A progresszív-feminista ikon, Julia Kristeva tagadja a vádakat.
A bolgár kommunista rendszer titkosszolgálatával működhetett együtt Julia Kristeva, a világhírű filozófus, pszichoanalitikus, feminista gondolkodó – robbantotta a hírt a L'Obs. A kommunista titkosszolgálatok munkáját feltáró intézettől megszerzett iratok szerint Kristevát „Sabina” fedőnéven szervezte be a titkosszolgálat külföldi hírszerzéssel foglalkozó részlege, feladata pedig az volt, hogy a francia baloldali értelmiségi köröket figyelje meg.
Kristeva 1941-ben a bulgáriai Slivenben született, 1966-ban a francia kormány ösztöndíjával érkezett Párizsba. Kristeva a hatvannyolcas eseményekben már a maoista mozgalom tagjaként vett részt, majd a francia progresszív gondolkodás egyik vezető alakjává nőtte ki magát. Közeli kapcsolatban állt Jacques Derridával, Roland Barthes-tal, Jacques Lacannal. A Foreign Policy nevű folyóirat az elmúlt század száz legfontosabb gondolkodója között említette őt. Kristeva filozófiai, pszichoanalitikai tárgyú írásai mellett fontosak a feminizmussal foglalkozó szövegei is. A párizsi Diderot Egyetem professor emeritusa, emellett a New York-i Columbia Egyetemen is tanít.
Kristeva tagadta, hogy beszervezték volna, állítása szerint a vád pedig "nem csupán groteszk és hamis, de becsületsértő is". A filozófusnő perrel fenyegette a hírt közzétevő médiumokat, szerinte éppen hogy ő volt a bolgár titkosszolgálat megfigyelésének tárgya, a beszervezéséről szóló iratot pedig úgy kommentálta, hogy „valaki ártani akar neki”. A bolgár intézet március 30-án azonban egy hetvenhét oldalas dokumentumot adott közre, amely több, Sabina által írt jelentést is magába foglal.
Ezekből kiderül, hogy az ügynök többek között Louis Aragonról és a francia baloldalnak a prágai tavasz leverésével kapcsolatos vélekedéseiről számolt be a titkosszolgálatnak. Az iratok szerint Sabinát azzal a feladattal bízták meg, hogy feltárjon bizonyos „ideológiai központokat”, amelyek Franciaországban Bulgária és a szocialista tábor lejáratásán ügyködnek. Egy 1970-ben, Szófiában kelt jelentés, amely feltehetően Sabina információi alapján született, arról számol be, hogy Roland Leroy, a Francia Kommunista Párt egyik vezetője privát körökben továbbra is elítéli a prágai tavasz leverését, még ha a nyilvánosság előtt igazodott is a párt hivatalos álláspontjához. Az iratokban többször „az 1941-ben, Slivenben született Julia Kristevaként” hivatkoznak az ügynökre. A dokumentumokból nem derül ki, hogy Kristeva mennyi ideig dolgozott a titkosszolgálat kötelékében, ahogy az sem, hogy kapott-e pénzt munkájáért.
Kristeva az új akta nyilvánosságra hozását nem kívánta kommentálni, ügyvédje viszont kifejtette: a filozófusnő nem dolgozott semmilyen titkosszolgálatnak, 1971-ben részt vett a Tel Quel mozgalom megalapításában, amely szakított a Francia Kommunista Párt politikájával.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A szakértők egyetértenek: kampányhajrára időzített destabilizáció zajlik. Külföldi titkosszolgálatok és a Tisza körei együtt dolgoznak a magyar állam ellen.
Az ügyvéd és volt országgyűlési képviselő szerint a helyzet teljesen egyértelmű: titkosszolgálati beavatkozás történik a magyar választásokba.
Panyi Szabolcs és kollégái nem éreznék jól magukat a Lajtától nyugatra.
Újabb hangfelvétel árulkodik arról, hogy a Tisza Párt vezetői nyakig benne vannak a nemrég kipattant ügynökbotrányban.
„Fogalmuk nincs róla, mi vár ránk, ha az idegen szolgálatok a hazai ügynökeik segítségével sikeresen megbontják az ország biztonságát szolgáló fegyveres szerveket” – írta Mandula Viktor.
Az egykori politikus szerint elképesztő, hogy a választók jó része szerint természetes, hogy a külügyminiszter telefonbeszélgetése csak úgy kikerül a „placcra”.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
