Német államminiszter: Veszélyes Soros démonizálása

Súlyosan veszélyes és elfogadhatatlan Soros György „démonizálása” – jelentette ki Michael Roth, a német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere a „Stop Soros” elnevezésű törvényjavaslat-csomaggal kapcsolatban egy keddi interjúban, amelyben arról is beszélt, hogy létre kellene hozni egy EU-s pénzalapot a civil szervezetek támogatására azokban a tagállamokban, amelyekben veszélybe kerül a jogállamiság.

Zsidózik a magyar kormány?

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa a Der Tagesspiegel című berlini lap hírportálján közölt interjúban kiemelte: nagy aggodalmat okoz, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a többségi demokrácia olyan felfogását képviseli, amely nem fordít kellő figyelmet a kisebbségekre és a többségitől eltérő véleményekre.

Hozzátette, hogy a „Stop Soros törvénycsomag” a magyar civiltársadalom és a menekültügyi szervezetek korlátozását szolgálja, és az az érzés keletkezik, hogy az „államilag támogatott Soros-ellenes kampány veszélyes kliséket” erősít fel, ugyanis Soros Györgyöt „»zsidó finánckapitalistaként« és illegális menekültsegítőként démonizálja”, ami „tűzveszélyes és elfogadhatatlan”.

Az áprilisi parlamenti választásokat felvezető kampánnyal kapcsolatban elmondta: minden kampánynak része, hogy a pártok igyekeznek kedvező pozícióból nekivágni a választási küzdelemnek, de néhány elvet tiszteletben kell tartani. Így „nem fogadható el, ha egy EU-tagállam annyira megvetően nyilatkozik meg európai alapértékeinkről, ahogyan azt néha a magyar kormány teszi”, mert az EU több az egységes belső piacnál, értékközösség, amely valamennyi tagját kötelezi.

A német szövetségi kormánynak egyáltalán nem érdeke egy kétoldalú konfliktus kirobbantása Magyarországgal, „de nem szabad egyszerűen eltekinteni afelett, ha valahol az EU-ban nem tartják tiszteletben a közösség alapértékeit” – mondta a külügyi államminiszter.

Budapest állítsa le a migráció elleni propagandát!

Arra a kérdésre, hogy Lengyelország után Magyarországgal szemben is el kell-e indítani az EU-s alapszerződés hetedik cikkelye szerinti, a tagállamot megillető szavazati jog felfüggesztésére irányuló eljárást, Michael Roth azt mondta, hogy az Európai Bizottság már több eszközt igénybe vett Magyarországgal kapcsolatban, és a német kormány teljes mértékben támogatja törekvéseit, azt pedig egyelőre nem lehet megítélni, hogy szükség lehet-e a hetes cikkely szerinti eljárásra is.

A menekültek tagállamok közötti elosztásával kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásról szólva kiemelte, hogy már az is nagy eredmény lenne, ha Budapest leállítaná a „propagandát”, amely azt a „torz képet” festi le, hogy a menekültek „lerohanják” az országot.

Hozzátette: a német kormány egyetért a magyar kormánnyal abban, hogy meg kell erősíteni az EU külső határának védelmét, de nem egy „Európa-erőd” felépítéséről van szó, hanem sokkal inkább arról, hogy valamennyi uniós polgárnak joga van megtudni, ki lép be az EU területére.

A migráció gazdagít és megerősít

Arról is szólt, hogy egyes országokban viszonylag új az integráció és a migráció ügye, és kevesebb tapasztalat halmozódott fel, mint Németországban. Éppen ezért fontos, hogy az olyan országok, mint Németország „jó példát mutassanak” és világossá tegyék, hogy „a vallások, a kultúrák és az etnikumot sokszínűsége ugyan olykor megerőltető, de gazdagít is, és erősít”.

A következő, 2021-ben kezdődő hétéves uniós keretköltségvetéssel kapcsolatban kiemelte, hogy a német kormány két fő megfontolást, elvet támogat. Először is pénzügyi következményekkel jár, hogy valamely tagállam elvégzi-e az elvárt szerkezeti reformokat, másodszor pedig a jogállami elvek betartásához kell kötni az EU-s támogatások kifizetését.

Azonban nem csupán szankciókról és támogatáscsökkentésről kellene beszélni, hanem arról is, hogy fel kellene állítani egy EU-s támogatási alapot az alapértékek és a jogállamiság erősítésére. Ebből az alapból a civiltársadalmat lehetne támogatni azokban a tagországokban, amelyekben „nyomás alá kerül a jogállam” – mondta Michael Roth, hozzátéve, hogy az új támogatási formát az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) keretében lehetne kialakítani.

Több időt kell szánni Közép-Európára

Az SPD-s politikus kiemelte: önkritikusan meg kell állapítani, hogy csaknem 14 évvel az EU keleti bővítése után a „régi és az új tagállamok” még mindig nagyon idegenek egymásnak, és „nem igazán nőtt össze mindaz, ami valójában összetartozik”.

„Túlságosan keveset foglalkozunk a közép- és kelet-európai helyzettel” – tette hozzá Michael Roth, aki szerint a világhírű bolgár politológus, Ivan Krasztev joggal veti a nyugat-európaiak szemére, hogy eddig nem igazán érdekelte őket Közép-, és Kelet-Európa.

Nyugaton gyakran alábecsülik, milyen hatalmas gazdasági és társadalmi átalakuláson estek át az emberek Kelet-Európában 1989 óta, „ha egyáltalán a hazájukban maradtak” – mondta a német külügyi államminiszter, megjegyezve, hogy egyedül Magyarországról mintegy 600 ezer, többnyire fiatal ember vándorolt ki.

Különösen a mobilis és európai érzelmű emberek hagyták el Közép-Kelet-Európát, milliós nagyságrendben. Ez „szomszédaink számára fájdalmas veszteség, amelyről nem szabad megfeledkeznünk” – mondta.

(MTI)