Kedden megkezdődött az előzetes tárgyalás a Ion Iliescu volt államfőt és másik 13 vádlottat érintő büntetőperben, akiket a „bányászjárásként” elhíresült, 1990. júniusi erőszakos cselekmények ügyében állítottak bíróság elé.
A román katonai táblabíróságon megkezdődött kedden az előzetes tárgyalás a Ion Iliescu volt államfőt és másik 13 vádlottat érintő büntetőperben, akiket a „bányászjárásként” elhíresült, 1990. júniusi erőszakos cselekmények ügyében emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával állítottak bíróság elé.
Az első tárgyalási napon kisebb dulakodás alakult ki a bíróság előtt, amikor az 1990 júniusában megvert vagy bebörtönzött áldozatok közül több százan próbáltak bejutni érintett félként az alig negyven férőhelyes tárgyalóterembe. A csendőröknek az egyik vádlott, Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója érkezésekor is közbe kellett lépniük, hogy megvédjék őt a bányászjárás indulatosan hadonászó és kiabáló sértettjeitől. A volt államfő nem volt jelen az első tárgyalási napon. Ion Iliescu mellett Petre Roman volt miniszterelnöknek, Magureanunak, Miron Cozma bányászvezérnek is bíróság előtt kell felelnie azért, hogy 1990 júniusában állami karhatalmi szervek erőszakosan léptek fel az akkori hatalom ellen tüntető polgárokkal szemben, majd Bukarestbe szállították a Zsil-völgyi bányászokat, akik ellenzéki pártok székházait dúlták fel, az utcán pedig brutálisan bántalmaztak polgári lakosokat.
Iliescut – aki 1990 júniusában a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának elnökeként és megválasztott államfőként vezette Romániát – négy, tűzfegyverrel lelőtt ember haláláért, 1388 ember megsebesítéséért és 1250 (bebörtönzött) ember politikai okokból történt meghurcolásáért vonják felelősségre. A 88. életévében lévő Ion Iliescu ellen az 1989-es forradalom ügyében is büntetőeljárás indult, szintén emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával, de abban az ügyben még nem történt vádemelés. A politikus 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között Románia államfője volt.
Az előzetes szakaszban a bíróság zárt ülésen dönt a vádlottak elleni esetleges kényszerintézkedésekről, a vádirat törvényességét ellenőrzi formai szempontból, és megvizsgálja, hogy szabályos volt-e a bűnvádi eljárás. Ez mintegy két hónapig tarthat, utána kezdődik a tárgyalás érdemi szakasza, amely nyilvános lesz.
(MTI)