Nem gondolja, hogy a zsidók veszélyben lennének Európában, de érezhető az európai zsidók Izraelbe érkezése David Newman geopolitikai szakértő szerint. Az izraeli Ben-Gurion Egyetem Danube Institute-nál előadó tanára szerint még mindig a kétállami megoldás a legkisebb rossz Izrael és Palesztina ügyében. Interjúnk.
A budapesti Danube Institute vendége volt David Newman geopolitikai szakértő, aki a Ben-Gurion Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi karának dékánja volt 2016-ig. Előadásában körképet adott Izrael geopolitikai helyzetéről, beszélt a palesztin-izraeli határvitáró, és kitért aktuálpolitikai kérdésekre is.
Álláspontja szerint a globalizáció és a relatív politikai stabilitás a határok megnyitásával járt világszerte, ami után a határok nélküli világ lehetősége került a nemzetközi diskurzusba. Newman úgy látja: kizárólag egy egészen újszerű megoldás fog eredményre vezetni a palesztin-izraeli határvita esetében, nem az eddig ismert gyakorlatok kínálnak megoldást korunk egyik meghatározó konfliktusánál. A szakértővel az előadás után beszélgettünk.
David Newman, egyetemi tanár, geopolitikai szakértő
Biztonságos országnak tartja Izraelt?
Igen, Izrael biztonságos országnak mondható. Bizonyos értelemben biztonságosabb, mint Európa. Jó a közbiztonság, éjszaka nem esik bántódásod az utcán, csekélyebb a közterületi bűnözés is. Természetesen, tekintve, hogy az ország egy konfliktuszóna közepén fekszik, előfordulhat, hogy rossz időben vagy rossz helyen, de összességében Izrael meglehetősen biztonságos.
A nyugati sajtó gyakran új exodusként írja le a mostani kivándorlási hullámot Európából, az utóbbi években több tízezer európai zsidó költözött Izraelbe, Ön mit tapasztal?
Ezt azért így túlzásnak tartom, de érezhető a mozgás. Főként Franciaországból érkeznek, ahol az elmúlt időszakban felerősödött az antiszemitizmus. Franciák jönnek a legtöbben, de folyamatosan érkeznek Amerikából, Angliából, Olaszországból, Belgiumból és Kelet-Európából is. Érezhető a hullám, sok helyen hallani francia beszédet újabban, Netanjában például bezárták a helyi angol kisboltot és francia pékséget nyitottak helyette. Izraelben nem éri a zsidókat semmiféle attrocitás vallási hovatartozásuk miatt, és ez ad egy szubjektív biztonságérzetet az érkezőknek. De a munkám miatt időm egy részét Londonban töltöm, és ott is jelentősen megnőtt a francia zsidó közösség, főleg üzletemberek teszik át a székhelyüket Párizsból Londonba, és viszik a családjukat is. Szóval aki a költözés mellett dönt, nem feltétlenül megy Izraelig. Egyébként
Statisztikák azt mutatják, az alijázók 5-6 százaléka az 1967-ben megállapított határok szerint illegális ciszjordániai telepeken kezd új életet. Az olyan bevándorlást segítő szervezetek, mint a Zsidó Ügynökség, támogatják ezt a gyakorlatot, mit gondol erről?
Én ilyen adatról nem hallottam. Általában hazafias okokból költöznek a telepekre, nagyobb számban élnek vallásos emberek is a régióban. Inkább ezekről az összefüggésekről kell beszélni a telepekre költöző alijázók esetében. Sok Amerikából érkezett ember él a vitatott zónában, a nemzetközi sajtóban is nagyrészt amerikai telepeseket szólaltatnak meg.
El tudja képzelni, hogy Izrael a béke érdekében ugyanúgy kivonul majd az illegális telepekről, mint a gázai övezetből?
Nem mondom, hogy soha nem fog megtörténni, de nézze, Ciszjordániában megközelítőleg négyszázezer zsidó él, éveken belül félmillióra nő majd a számuk. Nem hiszem, hogy lenne olyan kormány, legyen az jobb- vagy baloldali, amely ennyi embert át tud vagy át akar mozgatni. Mint azt az előadásomban is hangsúlyoztam: ebben a speciális helyzetben teljesen új megoldások kellenek, a hagyományos határokon túli megoldásban kell gondolkodni. Az izraeli kormányban jelenleg senki nem töri kezét-lábát a béketárgyalások újboli megnyitása érdekében, hiszen még nem sikerült kidolgozni egy olyan koncepciót, amely mindkét félnek megfelelő. Egyelőre csak rossz megoldások születhetnek.
Mit gondol Donald Trump döntéséről, miszerint Jeruzsálembe költöztetik az Egyesült Államok izraeli nagykövetségét?
Ennek a döntésnek akkor lesz bármilyen súlya, ha az amerikaiak valóban áthelyezik a nagykövetségüket Tel-Avivból Jeruzsálembe. Ezt egyelőre még nem tették meg. Ha megteszik, valószínűsíthető, hogy több állam is követni fogja az amerikai példát, akkor már izgalmasabb lesz a helyzet. Az, hogy mekkora területet hívunk Jeruzsálemnek, megint csak relatív. A nagyvárosok folyamatosan növekednek, a városhatárok egyre inkább kitolódnak. A fővárosok részévé válik nagyon sok külváros, ez a jelenség világszerte tapasztalható. De visszatérve a kérdésre, én személy szerint azt támogatnám, ha Jeruzsálem mindkét nép fővárosa maradna.
Ezt figyelembe véve, elképzelhetőnek tartja, hogy még megvalósulhat a kétállami megoldás?
Szeretnék hinni abban, hogy a kétállami megoldás még mindig egy opció. Ez az összes rossz megoldás közül a legkevésbé rossz. A kétállami megoldással a palesztinok és az izraeliek is egyenlően elégedetlenek lennének.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
Áll a bál a fekete kontinensen.
A Fehér Ház kétértelmű nyilatkozatot adott ki ezzel kapcsolatban.
Amerika új Európa politikájában több ponton visszaköszönnek a magyar miniszterelnök meglátásai, ami nem jósol szép jövőt az Unió vezetésének.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Fényes jövő előtt áll a magyar alumíniumipar.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
