A CDU/CSU és a szocdemek megállapodtak abban, hogy továbbra is korlátozzák a migránsok családegyesítést – de lehetnek majd kivételek, bár azt nem tudni, ez alatt mit értenek.
Megállapodásra jutottak a Németországot 2013 óta kormányzó nagykoalíció megújításáról tárgyaló pártok az oltalmazottak családegyesítési jogának további korlátozásáról – jelentette szerdán a Bild című német lap.
Az oltalmazott státuszt szerző menedékkérők családegyesítési jogának jövője a kormányalakítási tárgyalások egyik leginkább vitatott kérdése. A Bild szerint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) álláspontja érvényesül, így továbbra is fenntartják a két éve bevezetett ideiglenes szabályt, miszerint a menekültügyi rendszer túlterhelődésének megelőzése érdekében az oltalmazottak nem kezdeményezhetik a családegyesítést.
Azonban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elérte, hogy kivételes esetekben mégis lehetséges a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló úgynevezett magcsaládra vonatkozó családegyesítés. A kivételeket szabályozó előírásokat később dolgozzák majd ki – írta a Bild, hozzátéve, hogy az idő sürget, mert ha a törvényhozás nem lép, az idén március közepén megszűnik a családegyesítési jog felfüggesztése és visszaáll a régi rendszer, amelyben a menekültek mellett az oltalmazottak is kezdeményezhetik, hogy a magcsaládhoz tartozó rokonaik Németországba költözzenek.
A CDU/CSU pártszövetség és az SPD egyeztetéseiről kiszivárgott további sajtóértesülések szerint megállapodtak a többi között arról is, hogy kidolgoznak egy bevándorlási törvényt, amely a menekültügytől függetlenül szabályozza majd, hogy az Európai Unión kívülről, az úgynevezett harmadik országokból milyen feltételek mellett lehet beköltözni Németországba.
Megállapodtak arról is, hogy 15 ezer fővel növelik a rendőrök számát, és tovább erősítik a szövetségi és tartományi biztonsági szervek közös terrorelhárító központját (GTAZ), egyebek mellett egy egységes adatbázis kifejlesztésével.
A csütörtökig tartó úgynevezett szondázó, puhatolózó tárgyalás után a pártok külön-külön döntenek arról, hogy érdemes-e hivatalos koalíciós tárgyalást kezdeni. Ha nem sikerül megállapodni a közös kormányzásról, kisebbségi kormányt alakíthat a tavaly szeptemberi Bundestag-választáson győztes CDU/CSU, vagy előrehozott választást tartanak.
A szociáldemokraták január 21-én rendkívüli kongresszuson döntenek majd arról, hogy továbblépjenek-e a hivatalos koalíciós tárgyalások szakaszába. Amennyiben sikerül kidolgozni egy koalíciós szerződést, a mintegy 450 ezres tagságú SPD pártszavazással, a tagság voksai alapján dönt arról, hogy ismét koalícióra lép-e a CDU/CSU-val.
Az új kormány így várhatóan húsvét körül alakulhat meg. Ez lenne a 2005-2009-es és a 2013-2017-es ciklus után a harmadik nagykoalíció Angela Merkel vezetésével, és a negyedik Merkel-kormány.
(MTI)
A berlini kabinet tudta, hogy az atomerőművek leállítása rossz ötlet, mégis megtették. Most pedig állítják, hogy a Cicero magazin ferdít.
A lengyel külügyminiszter szerint az ukrajnai háború agresszorával szemben keménynek kell lenni.
Másokat a koffeinmérgezés tart ébren éjjel, engem a német gazdaság horrorisztikus számai.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
A Kínában forgalomba helyezett elektromos gépkocsik kétharmada olcsóbb, mint hagyományos, robbanómotoros alternatíváik. Az olcsó gyártás miatt az ázsiai ország dominálja az európai EV-piacot is. Az öreg kontinensen lévő gyártóknak több támogatásra lenne szüksége, hogy felvehessék a versenyt.
Pénteken őrizetbe vették az ukrán mezőgazdasági minisztert, akit szervezett bűnözéssel vádolnak.
