123 késszúrással ölte meg meleg párját Csornán egy férfi, ezt kapta érte
A férfi azt állítja, nem emlékszik semmire.
Az „Arbeit macht frei” felirat alatt meztelenre vetkőztek, és megöltek egy birkát.
Másfél éves, illetve tizennégy hónapos szabadságvesztésre ítélte szerdán az Oswiecim székhelyű kerületi bíróság azt a két férfit, akiket az ügyészség az auschwitzi emlékmúzeum meggyalázásával vádolt.
Az ítélet nem jogerős. A másfél éves letöltendő börtönbüntetésre ítélt fővádlott, Adam B., valamint Mykyta V., akire a bíróság tizennégy hónapos szabadságvesztést szabott ki, egy 11 fős, lengyelekből, fehéroroszokból és egy német állampolgárból álló csoportot élén tavaly márciusban a volt náci német koncentrációs tábor hírhedt, „Arbeit macht frei” feliratú kapujánál meztelenre vetkőzött, egymáshoz próbálták láncolni magukat. Emellett a főkapura a Love feliratú transzparenst függesztették ki és kegyetlen módon megöltek egy birkát. Az akciót utólag háborúellenes művésztiltakozásnak állították be.
A csoport összes tagja magas bírságot kapott, Adam B. és Mykyta V. emellett 10 évig nem lehet állatok tulajdonosa.
A fővádlott – aki ügyészi közlés szerint az ítélethirdetés közben nevetett – kilátásba helyezte, hogy fellebbezni fog. Mindazonáltal úgy találta: amennyiben börtönbe kerül, ez a művészakció folytatása lesz.
A bíró az ítélethirdetéskor Auschwitz tragikus történetét idézte fel, s bírálta, hogy ilyen helyen a vádlottak „meztelenségükkel tüntettek”, értelmetlennek találta, ha az erőszakot valaki éppen azzal akarja legyőzni, hogy maga is alkalmazza.
Az auschwitz-birkenaui emlékmúzeum igazgatója, Piotr Cywinski a PAP hírügynökségnek elmondta: más nem is jöhetett volna számításba, mint elmarasztaló bírósági döntés, hiszen az elítéltek a világ egyik legtragikusabb helyét gyalázták meg, „megpróbálva a helyszínt valamiféle homályos (...) eszmék terjesztésére kihasználni, megsebezve ezzel azoknak az embereknek a millióit, akiknek hozzátartozói itt hunytak el”.
Az auschwitzi koncentrációs tábort a náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára építtette Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre. A megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye. Az auschwitzi múzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó.