Éles szóváltássá kerekedett az elnökjelöltek utolsó vitája Csehországban

Éles, több esetben személyeskedő szóváltások jellemezték a két cseh államfőjelölt utolsó nyilvános vitáját, amelyet csütörtök este közvetített a cseh közszolgálati televízió.  Az államfőválasztás második, döntő fordulóját pénteken és szombaton tartják. A két jelölt – Milos Zeman jelenlegi elnök, illetve Jirí Drahos, a cseh tudományos akadémia volt vezetője – közül az nyer, aki megkapja a leadott szavazatok egyszerű többségét. 

Az első, keddi televíziós vitától eltérően ezúttal Jirí Drahos volt a támadóbb, személyeskedőbb. Drahos mindjárt a vita kezdetén kijelentette, hogy Zeman a közelmúlt korrupcióval teli cseh politikájának képviselője, aki megosztja a társadalmat, aki nyilatkozataiban gyakran hazudik és ferdít. Zeman azzal válaszolt, hogy Drahos nem ért a politikához, és ezen a területen tapasztalatlan. Külpolitikai kérdésre válaszolva Drahos Csehország számára biztonsági kockázatnak minősítette Oroszországot, míg Zeman ezt elutasította. Zeman alaptalannak minősítette és visszautasította Drahos azon állítását is, hogy Oroszország félrevezető információk terjesztésével megpróbálja befolyásolni a cseh választásokat. Hasonló módon eltért a felek véleménye a Krím félszigetről is. Mindketten törvénytelen orosz megszállásról beszéltek, de Drahos a Moszkva elleni szankciók folytatása mellett is szót emelt. 

Európa és az Európai Unió jövőjével kapcsolatban Milos Zeman „euroföderalistának” minősítette magát, míg Jirí Drahos azt mondta, ő nem euroföderalista, és az öntudatos Csehország, az öntudatos európai nemzetállamok híve.  Mindkét politikus elutasította a kötelező menekültkvótákat, és azt állították, hogy a migránsok esetleges befogadásáról az Európai Unió egyes tagállamainak kell dönteniük. Zeman és Drahos is hangsúlyozták, hogy szigorúan védeni kell az EU külső határait, és a migránsoknak ott kell segíteni, ahol a problémák keletkeznek, tehát saját országaikban.  Az országos népszavazás intézményének évek óta vitatémát képező bevezetéséről Drahos azt mondta: a népszavazásoknak helyi szinten van súlyuk, „geopolitikai” kérdésekben azonban ellenzi a referendumot, ráadásul szerinte Csehországnak ezen a téren nincs semmiféle hagyománya. „A lakosságnak joga van geopolitikai kérdésekben is véleményt nyilvánítani” – szögezte le álláspontját a jelenlegi elnök. Andrej Babis kormányfővel kapcsolatban, aki ellen büntetőjogi eljárás folyik az uniós támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt, Drahos azt mondta: nem hisz Babisnak, és osztja a rendőrség gyanúját, míg Zeman úgy vélte, a milliárdos Babisnak nem volt szüksége csalásra, s ő hisz neki. 

Cseh politológusok első értékelései szerint mindkét jelölt az utolsó televíziós vitában megpróbált úgy érvelni, hogy a maga oldalára fordítsa a mintegy tíz százalékra tehető eddig bizonytalan szavazókat. Továbbra is általános vélemény, hogy a hétvégi cseh elnökválasztás nagyon szoros, kiegyenlített küzdelmet hoz, s az eredményt nehéz megjósolni.

(MTI)