A migrációs válság kezelése, a választások és a diplomáciai offenzíva jegyében telt a 2017-es év Szlovéniában, az év második felét teljesen beárnyékolta a Horvátországgal folytatott határvita.
A szlovén parlament még az év elején elfogadta a külföldiekről szóló törvény módosítását, ami lehetővé teszi, hogy az illegális migránsok belépését már a határon elutasítsák. Erre azután került sor, hogy 2016 márciusában a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat a migránsok előtt. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy az adott országban akarnak menedéket kérni. Amennyiben mégis illegális határsértést követ el valaki, a hatóságok visszakísérik az államhatárra és visszaküldik abba az országba, ahonnan érkezett. A törvénymódosítás ellen számos szlovén és külföldi civil és nemzetközi szervezet is tiltakozott.
Annak ellenére, hogy Miro Cerar szlovén miniszterelnök balközép koalíciós kormánya 2014 óta a szlovén költségvetési hiányt az európai uniós követelmény, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá szorította, és az ország gazdasági aktivitása nagyban javult, számos külföldi befektetés valósult meg, csökkent a munkanélküliség is, a bankszektor pedig stabilizálódott, jelentősen csökkent a kormányfő támogatottsága. Cerar pártját, a Modern Közép Pártot (SMC) a választók mindössze 5,5 százaléka támogatja.
Az egyre jobb gazdasági mutatók ellenére az év második felét teljesen beárnyékolta a Horvátországgal folytatott határvita. A nemzetközi döntőbíróság Szlovénia javára döntött a Horvátországgal fennálló határvita ügyében a Pirani-öböl közepén húzódó határvonalat illetően, amelyet az ítélet szerint módosítani kell, hogy a szlovénok ne csak horvát területi vizeken keresztül tudjanak kijutni az Adriai-tengerre. Szlovénia üdvözölte a döntést, Horvátország azonban nem tekinti kötelező érvényűnek.
Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a fennálló határvita miatt, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki.
Szlovénia több arra irányuló próbálkozása után, hogy tárgyaljon Horvátországgal a döntés végrehajtásáról, az álláspontok az év végéig sem közeledtek egymáshoz. Szlovénia ezért kisebb diplomáciai offenzívát indított az Európai Unióban (EU) Zágráb ellen.
Karl Erjavec külügyminiszter úgy vélte: az Európai Bizottságnak (EB) nyomást kell gyakorolnia Horvátországra, hogy elfogadja a hágai nemzetközi döntőbíróság határozatát. A diplomácia vezetője az EU-tagállamok között is megpróbált támogatókat szerezni az ügyhöz. Horvátország azonban továbbra is annak kétoldalú rendezését szorgalmazza. Cerar tárgyalna horvát kollégájával, mert a határvitát le akarja zárni a 2018-as parlamenti választások előtt, ugyanis nem szeretné, ha az kampánytémává válna. Erjavec ugyanakkor az ítélet párbeszéd nélküli végrehajtását szorgalmazza. A külügyminiszter az év végén bejelentette, hogy Ljubljana pert készül indítani Horvátország ellen, és Szlovénia blokkolta Zágráb csatlakozását is a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD).
Két másik szomszédjával, Magyarországgal és Ausztriával ezzel szemben jó viszonyt ápol Ljubljana, habár kisebb diplomáciai feszültséget okozott Szlovénia és Ausztria között a szigorított határellenőrzés. Ljubljana elviekben nem ellenzi a belső határok ellenőrzését, de a kormány úgy vélte: nem volt szükség szeptemberben az osztrák-szlovén határon Ausztria részéről bevezetett szigorított határellenőrzés meghosszabbítására.
A Szlovénia és Horvátország közötti feszültség rányomta a bélyegét a szlovén elnökválasztásra is, amelynek egyik fő témája a szlovén-horvát határvita volt. Borut Pahor hivatalban lévő államfő volt a miniszterelnök, amikor horvát kollégájával, Jadranka Kosorral megállapodtak, hogy döntőbírósági úton rendezik a határvitát. A novemberben tartott elnökválasztás második fordulóját ugyan Borut Pahor nyerte meg a szavazatok 52,94 százalékával, de alig maradt el tőle Kamnik polgármestere, a baloldali Marjan Sarec, aki a voksok 47,06 százalékát szerezte meg.
Belpolitikai csatározásoktól sem volt mentes a múlt év. A balközép kormánykoalíció minden lépését élesen bírálta az ellenzék, ami komoly erőpróba elé állította a kormányt, folyamatosan védekezni kényszerült, de ez egyelőre nem okozott szakadást a koalícióban. A közelgő parlamenti választások azonban eredményeztek nézeteltéréseket a Cerar vezette SMC és a nagyobbik koalíciós párt, a Karl Erjavec külügyminiszter által vezetett balközép Szlovén Nyugdíjasok Pártja (DeSUS) között. A legnagyobb ellentétek a már említett szlovén-horvát határvita miatt alakultak ki. Továbbá Cerar pártja saját jelöltet indított az elnökválasztáson, Erjavec pártja ezzel szemben Pahort támogatta. A parlamenti választásokat nagy valószínűséggel június elején rendezik meg Szlovéniában.
(MTI)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A brutális támadás után a 62 éves férfi életveszélyes állapotban került kórházba.
Az amerikai alelnök szinte ugyanazt gondolja a legfontosabb kérdésekről, mint Orbán Viktor.
Természetesen megint őket kiáltották ki félelemkeltőknek és szélsőségesnek, nem a bűnözőket.
Winston Marshall a brit és a magyar bevándorlási helyzetet hasonlította össze.
Csak egy nemzeti kormány tudja fenntartani az eddigi migrációs politikát.
Miközben az EU munkaerőhiánnyal küzd, egy friss elemzés szerint egyes bevándorlói csoportok súlyos, akár több százmilliós költséget jelentenek fejenként a költségvetéseknek.
Vajon meddig marad Arne Slot?
Az ember drámai, súlyos belső ellentmondásokkal terhelt lény. Egyfelől ostobán rombol, másfelől a végtelent vizslatja. Győrffy Ákos írása.
