Az orosz elnök 16 évig hírszerzőként szolgált a KGB-nél, majd 1991-ben a szentpétervári önkormányzat helyettes vezetője lett. Jelcin 1996-ban szólította az apparátusába, ahol karrierje gyorsan ívelt felfelé, majd a reformer vezető távozása után ügyvezető elnök lett.
Navalnij és a többiek
A hivatalos elnökválasztási kampány a december 7. és 17. közötti időszakban startol majd Oroszországban. Putyin mellett eddig Vlagyimir Zsirinovszkij, a konzervatív-nacionalista Liberális Demokrata Párt vezetője – ő a Romira intézet eheti felmérése szerint ma a második helyen végezne –, Grigorij Javlinszkij, a liberális Jabloko párt társalapítója, Kszenyija Szobcsak és Jekatyerina Gordon televíziós személyiség, Szergej Polonszkij üzletember, Borisz Tyitov vállalkozási ombudsman, a Növekedés Pártjának vezetője, Elvira Agurbas üzletasszony, Szamszon Solademi apai ágon nigériai származású blogger jelezte indulási szándékát. Elnökjelölt-aspiránsnak tekinti magát Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista is, noha próbaidős köztörvényes börtönbüntetése miatt a választási törvény kizárja őt a potenciális indulók közül.
A Központi Választási Bizottság eddig az elnökségre pályázó politikusok egyikét sem jegyezte be hivatalos jelöltként. A vonatkozó törvény értelmében az államfői posztra mind a parlamenti, mind a törvényhozáson kívüli pártok állíthatnak jelöltet. Ez utóbbiak esetében a jelölti regisztráláshoz 100 ezer, a független jelöltek esetében pedig 300 ezer támogató aláírását kell összegyűjteni.
(Fotó és szöveg: MTI)