Nagyszabású katonai parádéval ünnepelték Bukarestben december 1-ét

Mintegy 3500 katona, 350 csapatszállító és harci jármű, 50 katonai repülő és helikopter részvételével rendeztek pénteken minden korábbinál nagyobb szabású katonai parádét Bukarestben az 1918-as – Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó – gyulafehérvári román nemzetgyűlés évfordulója, Románia nemzeti ünnepe alkalmából.

Az ünnepségen Bulgária, Nagy Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, a Moldovai Köztársaság, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, az Egyesült Államok, Törökország és Ukrajna díszegységeinek mintegy háromszáz katonája is felvonult a nemrég felújított bukaresti diadalív alatt.

Az 1922-en emelt, a román hadsereg első világháborús véráldozata és katonai sikerei előtt tisztelgő emlékműnél, illetve az ahhoz vezető sugárút mentén több ezres közönség sereglett össze, nemcsak a fővárosból: a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) például többtucatnyi autóbusszal szállíttatta a bukaresti ünnepségre vidéki szervezeteinek tagjait.

A díszemelvény idén is a bukaresti „politikai társbérletre” jellemző feszültséget tükrözte: miután tavaly a jobboldali Klaus Iohannis államfő meg sem hívta őket, idén az elnöki meghívást elutasítva maradt távol a tribüntől a szociálliberális kormánykoalíció két pártelnöke, Liviu Dragnea képviselőházi és Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök. Elfogadta viszont a meghívást és Iohannis oldalán nézte végig a katonai parádét Mihai Tudose szociáldemokrata miniszterelnök, aki az utóbbi időben több jelét adta annak, hogy nem mindenben ért egyet a pártja elnökével.

A román nemzeti ünnepre nemcsak a kormánypártok, hanem az ellenzéki szervezetek is mozgósították szimpatizánsaikat: a Korrupció öl nevű Facebook-csoport, az idei kormányellenes megmozdulások egyik szervezője például a nemzeti ünnep estéjére is a kormány székháza elé szólította híveit, hogy a PSD és az igazságszolgáltatás átszervezése ellen tüntessenek.

Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal. Bár három héttel később, 1918. december 22-én a Kolozsváron megrendezett magyar népgyűlés résztvevői megkérdőjelezték az akkor még csak hárommilliós erdélyi és bánsági románság jogát ahhoz, hogy hétmillió lakos nevében eldöntsék 26 magyarországi vármegye Romániához csatolását, és – szintén a wilsoni önrendelkezésre hivatkozva – kinyilvánították, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni, a román katonai ellenőrzés alá került és az antanthatalmak által Romániának ígért Erdély elcsatolását már nem sikerült megakadályozniuk.

(MTI)