Morawiecki: A Brüsszel által kifogásolt igazságügyi reform nélkülözhetetlen

Lengyelország ugyanúgy ragaszkodik a jogállamisághoz, mint az Európai Unió – reagált Mateusz Morawiecki kormányfő szerdán arra, hogy Európai Bizottság (EB) kezdeményezte a hetes cikk szerinti eljárás elindítását Varsóval szemben. A Brüsszel által kifogásolt igazságügyi reform nélkülözhetetlen Lengyelországban – hangsúlyozta Morawiecki a lengyel miniszterelnöki hivatal Twitter-fiókjára feltett nyilatkozatában. A Varsó és az Európai Bizottság közötti párbeszédben „nyitottságra és becsületességre van szükség” – tette hozzá. Mint írta, bízik abban, hogy Lengyelország szuverenitása összeegyeztethető az egységes Európa eszméjével. A lengyel kormányfői hivatal szóvivője ezt követően megerősítette: Morawiecki január 9-én tárgyal Brüsszelben az EB elnökével, Jean-Claude Junckerrel.

Az EB döntését, miszerint az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást indítanak el, egyúttal három hónapot adva Varsónak a brüsszeli testület által szerdán megfogalmazott újabb ajánlások megvalósítására, több lengyel politikai vezető politikai indíttatásúnak minősítette.

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter ebben az összefüggésben rámutatott: a lengyel igazságügyi reform Brüsszel által kifogásolt megoldásai más uniós tagállamokban is léteznek. Aláhúzta: Lengyelország akkor lesz az EU számottevő tagja, ha jól működő bíróságai lesznek. Politikai, nem pedig jogi jellegűnek minősítette a lépést a lengyel külügyi közlemény is, mely szerint az EB döntése „szükségtelenül megterheli a kölcsönös kapcsolatokat”. A lengyel külügyminisztérium aláhúzta: Varsó mindig kész a párbeszédre az EB-vel, ezt Morawiecki az utolsó EU-csúcstalálkozón megerősítette, és „pozitív visszhangra talált”. A közlemény ezzel a már korábban beharangozott Juncker-Morawiecki találkozóra utalt.

Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő kabinetfőnöke és külügyi államtitkára a PAP hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélte: az EB „gyakorlatilag elszánta magát arra, hogy egyoldalúan beszüntesse a párbeszéd jelenlegi szakaszát, melynek folytatására a lengyel kormány készen állt”. Rámutatott: Lengyelországban még nem ért véget a két kifogásolt bírósági törvény jóváhagyási folyamata, hiszen Andrzej Duda elnök még nem írta alá ezeket. Szczerski szerint az EB-t terheli majd a felelősség a szerdai döntés „érdemi megindoklásáért, valamint hosszú távú következményeiért”. Frans Timmermans, az EB első alelnöke egyébként arra hivatkozott szerdán, hogy a lengyel államfői hivatal korábban már kilátásba helyezte a jogszabályok aláírását.

Beata Mazurek, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szóvivője, valamint Ryszard Czarnecki, az Európai Parlamentnek a PiS soraiból megválasztott egyik alelnöke arról is beszélt, hogy Brüsszel a jogállamisági eljárással nyomást gyakorol Lengyelországra, amely nem hajlandó az uniós menekültelosztási kvóta elfogadására. Mazurek emellett meggyőződését fejezte ki, hogy a hetes cikk szerinti eljárás végén esetleg Lengyelország ellen kiszabandó szankciókat – melyek elfogadása előtt az EU-tagállamok egyhangú döntésére lenne szükség - Magyarország ellenezni fogja.

(MTI)