Nem ismertek kegyelmet: összehangolt akciót hajtott végre egy palesztinbarát csoport az Egyesült Királyságban (VIDEÓ)
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
Felbolydult a nemzetközi politika Donald Trump amerikai elnök azon terve miatt, hogy kezdeményezi a jelenleg Tel-Avivban működő amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését. Megszólalt az ügyben Ferenc pápa, Moszkva, a palesztin elnök, a török elnök és persze Izrael is. Az érintett felek határozottan ellenzik vagy támogatják az ötletet, az ENSZ és más további szereplők diplomatikusan foglaltak állást.
Ferenc pápa és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke telefonon egyeztetett egymással Donald Trump amerikai elnök Abbásznak tett bejelentését követően, miszerint Jeruzsálemet kívánja elismerni Izrael fővárosaként, és Tel-Avivból Jeruzsálembe kívánja áthelyezni az amerikai nagykövetséget. Megszóltalt Moszkva, Ankara, de az ENSZ és Izrael is.
A nemzetközi politika soha nem ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, ahogy nem ismeri el Kelet-Jeruzsálem izraeli annektálását sem. Mivel Tel-Avivot tekintik el Izrael fővárosának, a külföldi nagykövetségek ebben a tengerparti nagyvárosban működnek. Izrael szerint az „örök és egységes” Jeruzsálem lenne a zsidó állam fővárosa, ezzel ellentétben a palesztinok határozott álláspontja szerint Kelet-Jeruzsálemnek kell lennie a leendő palesztin állam fővárosának.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök kijelentette, hogy Törökország megszakíthatja diplomáciai kapcsolatait Izraellel, ha az amerikai elnök Jeruzsálemet ismeri el a zsidó állam fővárosának. Erdoğan meghívására szerda délután Ankarába érkezik II. Abdalláh, Jordánia királya. A két államfő találkozójának fő témája Jeruzsálem státusza. Bekir Bozdağ török kormányszóvivő szerdán kijelentette, hogy Jeruzsálem a muzulmánok számára Mekka és Medina után a harmadik legértékesebb város, amely véleménye szerint egyúttal a „Közel-Kelet és a világ békéjének kulcsa”. Hangsúlyozta: Jeruzsálem Izrael fővárosává nyilvánítása káoszhoz, konfliktushoz és katasztrófához vezet. Bozdağ az erre irányuló törekvéseket „rövidlátónak, észszerűtlennek és őrültnek” nevezte. Jeruzsálem fővárossá nyilvánításáról úgy vélekedett, hogy e lépés „a térséget és a világot olyan tűzbe veti, amely nem tudni, mikor alszik ki”. Ibrahim Kalin, Erdoğan elnök szóvivője közölte, hogy Ankara szorgalmazza, hogy a muzulmán országok közösen lépjenek fel Jeruzsálem státuszának ügyében. „Káoszt és instabilitást” teremteni, ha Trump elnök elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának – hangoztatta Mevlüt Çavuşoğlu, a török diplomácia vezetője a NATO kedden kezdődött kétnapos külügyminiszteri találkozójának zárónapján.
Ezzel szemben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az izraeli nemzeti és történelmi identitás fontos kifejezésének tekinti az amerikai elnök várható bejelentését. Jiszráel Kac, az izraeli hírszerző szolgálatok minisztere üdvözölte Trump tervét. A politikus leszögezte: nincs történelmileg igazságosabb és helyesebb lépés, mint elismerni Jeruzsálemet Izrael fővárosának. „Az elmúlt háromezer évben Jeruzsálem volt a zsidó nép fővárosa és Izrael fővárosa. Elmúltak a szultán és az ottomán török birodalom napjai” – hangoztatta. Jeruzsálemi polgármestere, Nir Barkat úgy nyilatkozott, hogy az Amerikai Egyesült Államok „két perc alatt megoldhatná” nagykövetségének áthelyezését.
„Jeruzsálem kérdését prioritásként kell kezelni” – mondta Boris Johnson brit külügyminiszter, miután egyeztetett amerikai kollégájával, majd leszögezte, hogy Trump elnök tervezett intézkedése miatt „minden korábbinál fontosabb, hogy mielőbb bemutassák a régóta várt amerikai javaslatokat a közel-keleti békefolyamat újjáélesztéséről.”
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: „nem kíván spekulációkba bocsátkozni”, mivel az amerikai elnök még nem jelentette be hivatalosan a szándékait. „A NATO nem részese a közel-keleti békefolyamatnak, a szövetségesek ugyanakkor erősen támogatják a békés, tárgyalásos megoldást célzó erőfeszítéseket” – közölte a szervezet főtitkára.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint korai lenne minősíteni egy, hivatalosan még nem bejelentett döntést. Emlékeztetett arra, hogy kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon egyeztetett Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság vezetőjével. Putyin az közölte az eszmecserét kezdeményező Abbásszal, hogy Moszkva támogatja a tárgyalások újrakezdését Izrael és a Palesztin Hatóság között, egyebek mellett Jeruzsálem jövőbeni státuszáról is. Peszkov szerdán hozzátette, hogy Putyin elnök kifejezte aggályát a helyzet súlyossága és lehetséges súlyosbodása miatt.
Ferenc pápa szerda reggel egy palesztin küldöttséggel találkozott. A delegáció tagjai a vallásközi párbeszédért felelős vatikáni hivatalban tettek látogatást. A pápa köszönetét fejezte ki a Palesztin Hatóságnak és személyesen Mahmúd Abbász palesztin vezetőnek a Palesztin Hatóság területén élő keresztény közösségek iránti figyelemért. A katolikus egyház feje kijelentette, hogy a közel-keleti térségben csakis az izraeli-palesztin párbeszéd teremthet tartós békét, amelynek egymás kölcsönös megismerése és elismerése a záloga. Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy a Szentföld a keresztények számára Isten és az emberiség közötti párbeszéd helyszíne. A Szentszék sajtóhivatalának igazgatója, Greg Burke a Vatikáni Rádióban elmondta, hogy Ferenc pápa és Mahmúd Abbász kedden telefonon egyeztetett az Amerikai Egyesült Államok izraeli nagykövetségének tervezett áthelyezéséről. A szóvivő hozzátette, hogy az eszmecserét a palesztin vezető kezdeményezte.
Nyikolaj Mladenov, az ENSZ közel-keleti békeküldötte szerint nem egyoldalú lépéssel kellene megváltoztatni Jeruzsálem státuszát. Mladenov leszögezte: a város egyaránt központja a zsidók és a palesztinok életének. Úgy véli, kétoldalú tárgyalásokat kellene folytatni a kérdésről. „Jeruzsálem jövőjét a zsidók és a palesztinok egymás melletti, közvetlen megbeszélésein kell meghatározni” – hangsúlyozta az ENSZ diplomatája, aki szerint a nemzetközi közösségnek különös gondossággal, óvatosan kell eljárnia Jeruzsálemmel kapcsolatban.
(MTI)