Waszczykowski a lengyel közszolgálati televízió első csatornájának (TVP1) adott interjúban, amelyben a lengyel-ukrán kapcsolatokra is kitért, elmondta: a két ország „megbékélési koncepciója különbözik egymástól”. Varsó szerinte tudatában van Ukrajna geopolitikai súlyának, Kijev viszont, tudván, milyen az ukrán állam jelentősége Lengyelország számára, „azon van, hogy a két országot megosztó kérdések, különösen a történelmi jellegűek, másod-, harmadrangúaknak minősüljenek”.
A lengyel külügyminiszter közölte: tárcája jelenleg olyan eljárások bevezetésén dolgozik, amelyek megakadályoznák „a szélsőségesen lengyelellenes álláspontot képviselő emberek” beutazását. „Az SS Galizien egyenruháját hivalkodóan viselő személyek nem utazhatnak be” – fűzte hozzá Waszczykowski, utalva azokra az ukrajnai megemlékezésekre, amelyek résztvevői a második világháború idején német parancsnoksággal és – többek között – az Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) politikai támogatásával működő önkéntes alakulat egyenruhájában jelentek meg. Waszczykowski szerint a beutazási tilalom azokra az ukrán állampolgárokra is vonatkozik majd, akik „a közigazgatás szintjén nem teszik lehetővé például az exhumálások folytatását, a lengyel emlékhelyek felújítását”.
Ez a kijelentés arra utalt, hogy akadozik a lengyel és az ukrán nemzeti emlékezet intézeteinek együttműködése az ukrajnai lengyel tömegsírok feltárásában. Ukrajna idén áprilisban állította le a munkálatokat, azt követően, hogy a délkelet-lengyelországi Hruszowicében lebontották az Ukrán Felkelő Hadseregnek (UPA) 1994-ben – a lengyel hatóságok szerint törvénytelenül – emelt emlékművet. A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) munkatársai többek között az UPA által 1943 nyarán elkövetett, lengyel történészek szerint több mint százezer lengyel áldozattal járó mészárlás áldozatainak sírjait tervezik feltárni.