Jelentősen visszaesett Németországban a Jamaica-koalíció létrejöttében bizakodók aránya.
Jelentősen visszaesett Németországban az úgynevezett Jamaica-koalíció létrejöttében bizakodók aránya, de így is a németek csaknem kétharmada számít arra, hogy sikerül megalakítani a CDU/CSU jobbközép pártszövetség, a liberálisok (FDP) és a Zöldek első közös kormányát –mutatta ki egy hétfőn ismertetett felmérés. A Forsa közvélemény-kutató intézet adatai szerint a német választók 64 százaléka bízik abban, hogy létrejön a pártok színe (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett kormány. Ez 8 százalékpontos csökkenés a két héttel korábban mért 72 százalékhoz képest.
A visszaesés annak tulajdonítható, hogy a négy párt együttműködéséről kezdett egyeztetések első két hete kevés eredményt hozott. A leginkább a bajor CSU választói kételkednek a sikerben, de a csökkenés ellenére a nagy többség továbbra is a Jamaica-koalíciót támogatja, mert egyedül ez felel meg a választók akaratának, miután a CDU/CSU eddigi koalíciós partnere, a szociáldemokrata párt (SPD) bejelentette, hogy ellenzékbe vonul – értékelte az RTL kereskedelmi televízió és az RTL csoporthoz tartozó n-tv hírtelevízió megbízásából készített felmérés eredményeit Manfred Güllner, a Forsa vezetője.
Azzal kapcsolatban, hogy az egyeztetések eddigi csekély eredménye miatt az FDP vezetői már az előrehozott választás lehetőségéről beszélnek, a szakember kiemelte: a németek nem látnak okot arra, hogy megismételjék a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást. Ezt jelzi, hogy a pártok támogatottsága nemigen változott a szeptember 24-i választás eredményeihez képest.
Ha most vasárnap ismét Bundestag-választás lenne, a CDU/CSU a szavazatok 32 százalékát gyűjthetné össze, míg hat hete 32,9 százalékos eredménnyel végzett az első helyen. Az SPD a szeptemberben elért 20,5 százalék után a szavazatok 21 százalékát nyerné el, a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 12,6 százalék után 12 százalékot szerezne, az FDP 10,7 százalék helyett 11 százalékos eredményt érne el, az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 9,2 százalék helyett 9 százalékon, a Zöldek 8,9 százalék helyett 10 százalékon végeznének.
Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke szerint helytelen az előrehozott választás lehetőségét lebegtetni – jelentette a Spiegel Online hírportál, amely szerint a politikus pártja hétfői elnökségi ülésén hangsúlyozta: a CDU-nak sem kell mindenáron a Jamaica-koalíció, de nem okos dolog állandóan az előrehozott választásról beszélni a nyilvánosságban. Hozzátette: mind a négy párt felelős azért, hogy stabil kormány alakuljon Németországban.
Az egyeztetések második, befejező szakasza hétfő este kezdődött az öt pártelnök, Angela Merkel, Horst Seehofer CSU-elnök, Christian Lindner FDP-elnök és a Zöldek két társelnöke, Katrin Göring-Eckardt és Cem Özdemir részvételével. A tervek szerint a következő napokban a tárgyalódelegációk mind a 12 kijelölt témát ismét átveszik szakértők bevonásával. A leginkább vitatott ügyeket a pártelnökök fóruma elé utalják. Az egyeztetéseket várhatóan november közepéig folytatják, majd a pártok külön-külön határoznak arról, hogy érdemes-e elkezdeni a hivatalos koalíciós tárgyalásokat.
Eddig főleg csekély taralommal rendelkező általánosságokat rögzítettek az egyeztetéseken, például megállapították, hogy küzdeni kell a lakásínség enyhítéséért és a gazdasági fellendülés folytatódásért. Számos ügyben még csak azt sikerült rögzíteni, hogy nem értenek egyet, eltérnek az elképzelések például a migráció és a menekültek ügyében, a klímavédelem, a közlekedés és a mezőgazdaság kérdéseiben. A legnagyobb viták a Zöldek és a CSU között voltak, a legélesebben pedig a Zöldek és a liberálisok bírálták egymást az egyes tárgyalási fordulók után tett nyilatkozatokban.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
Még a viszonylag jobban ismert Ruszin-Szendi Romulusz kilátásai sem túl rózsásak a Magyar Nemzet információi szerint.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
Mandula Viktor szerint gyanús, hogy Halász Noémi több évnyi szakmai és politikai terepmunka után vonul le a pályáról.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
A gigahitel csupán konzerválja a véres konfliktust, és ha az oroszok fokozzák a nyomást, ez a pénz is semmivé válik – a döntés valójában csak elodázta az ukrán hadsereg összeomlását. Brüsszel fellélegzett, de ez csak tűzoltás volt, nem megoldás.
„Most, hogy már az EU saját pénze forog kockán, a diplomácia is elkezd elmozdulni.”
