Gyászol Spanyolország: 158-ra emelkedett az áradásokban elhunytak száma
Valencia tartományi kormánya 250 millió eurót mozgósít a károsultak azonnali és közvetlen megsegítésére, akik fejenként 6 ezer euróra számíthatnak.
Az előzetes letartóztatásban lévő politikusok maguk kérték, hogy vallomást tehessenek. Pablo Llarena bíró szerdai döntése alapján a leváltott katalán kormány tagjai pénteken ismét bíróság elé állhatnak.
Ismét bíróság elé állnak a leváltott katalán kormány előzetes letartóztatásban lévő tagjai pénteken; a politikusok maguk kérték, hogy vallomást tehessenek, miután ügyüket a legfelsőbb bíróság átvette a központi büntetőbíróságtól. Pablo Llarena bíró szerdán döntött a nyolc volt kormánytag meghallgatásáról, akik személyes helyzetük felülvizsgálatát kérték az ügyben eljáró új bírótól.
A spanyol sajtó értelmezése szerint a vallomástételi szándék stratégiaváltás a politikusok részéről, akik abban bíznak, hogy a bíróság szabadlábra helyezi őket, így részt vehetnek a katalán parlamenti választásokat megelőző, december 5-én kezdődő hivatalos választási kampányban. November 2-án kerültek előzetes letartóztatásba, a bíróságon nem voltak hajlandóak válaszolni az ügyészek és a bíró kérdéseire, hanem kizárólag a védőügyvédeik által feltett kérdésekre feleltek.
Santi Vila, a volt kormány egyetlen olyan tagja, aki minden kérdésre felelt, óvadék ellenében szabadlábon védekezhet az eljárásban, ahogy a feloszlatott parlament elnökségének tagjai is, akik szintén részletes vallomást tettek a bíróságon. A nyolc kormánytag előzetes letartóztatását akkor Carmen Lamela bíró azzal indokolta, hogy fennáll a szökésnek, a bűnismétlésnek és a bizonyítékok megsemmisítésének a veszélye. Ügyvédeik fellebbeztek a kényszerintézkedésről szóló bírói döntés ellen, de azt a központi büntetőbíróság elutasította.
A politikusok ellen lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt kezdeményezett büntetőeljárást a spanyol állami főügyész október 30-án. A spanyol büntető törvénykönyv a zendülést közrend elleni bűncselekményként minősíti, szemben a magyarral, amely katonai bűncselekményként tartja számon. „Döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én” – hangsúlyozta a főügyész.
(MTI)