Magyarországon, mindenki azt ír le, amit akar, olyan véleményt alkothat, amilyet szeretne

Egy főszabály van: nem lehet külföldi pénzt elfogadni, nem lehet idegen állam politikai vagy gazdasági érdekeinek képviseletében eljárni.

Az előzetes letartóztatásban lévő politikusok maguk kérték, hogy vallomást tehessenek. Pablo Llarena bíró szerdai döntése alapján a leváltott katalán kormány tagjai pénteken ismét bíróság elé állhatnak.
Ismét bíróság elé állnak a leváltott katalán kormány előzetes letartóztatásban lévő tagjai pénteken; a politikusok maguk kérték, hogy vallomást tehessenek, miután ügyüket a legfelsőbb bíróság átvette a központi büntetőbíróságtól. Pablo Llarena bíró szerdán döntött a nyolc volt kormánytag meghallgatásáról, akik személyes helyzetük felülvizsgálatát kérték az ügyben eljáró új bírótól.
A spanyol sajtó értelmezése szerint a vallomástételi szándék stratégiaváltás a politikusok részéről, akik abban bíznak, hogy a bíróság szabadlábra helyezi őket, így részt vehetnek a katalán parlamenti választásokat megelőző, december 5-én kezdődő hivatalos választási kampányban. November 2-án kerültek előzetes letartóztatásba, a bíróságon nem voltak hajlandóak válaszolni az ügyészek és a bíró kérdéseire, hanem kizárólag a védőügyvédeik által feltett kérdésekre feleltek.
Santi Vila, a volt kormány egyetlen olyan tagja, aki minden kérdésre felelt, óvadék ellenében szabadlábon védekezhet az eljárásban, ahogy a feloszlatott parlament elnökségének tagjai is, akik szintén részletes vallomást tettek a bíróságon. A nyolc kormánytag előzetes letartóztatását akkor Carmen Lamela bíró azzal indokolta, hogy fennáll a szökésnek, a bűnismétlésnek és a bizonyítékok megsemmisítésének a veszélye. Ügyvédeik fellebbeztek a kényszerintézkedésről szóló bírói döntés ellen, de azt a központi büntetőbíróság elutasította.
A politikusok ellen lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt kezdeményezett büntetőeljárást a spanyol állami főügyész október 30-án. A spanyol büntető törvénykönyv a zendülést közrend elleni bűncselekményként minősíti, szemben a magyarral, amely katonai bűncselekményként tartja számon. „Döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én” – hangsúlyozta a főügyész.
(MTI)