Jean-Claude Van Damme kizsákmányolt román nőket kaphatott „ajándékba”

Az ügyet román ügyészség 2020 óta vizsgálja egy másik, összetettebb emberkereskedelmi ügy részeként.

Lucian Romascanu román kulturális és nemzeti identitásért felelős miniszter szerint testvéri gesztust kell tenni a magyarság irányába Nagy-Románia centenáriumán.
A romániai nemzeti kisebbségek, főként a magyarság irányában megfogalmazott „testvéri üzenetet” lát szükségesnek Lucian Romascanu román kulturális és nemzeti identitásért felelős miniszter annak érdekében, hogy a többségi nemzettel együtt ünnepelhessék országuk centenáriumát – közölte hétfőn az Agerpres hírügynökség magyar kiadása a tárcavezető egy vasárnap esti televíziós interjúját ismertetve.
Romascanu azt mondta: azt szeretné, hogy a centenáriummal kapcsolatban a politikusok ne essenek túlzásokba, hanem szolidaritásról tegyenek tanúbizonyságot, mert az állam létrejöttét ünnepelik. Szerinte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is megértette ennek szükségességét.
„Úgy látom, hogy Kelemen Hunor némiképpen finomított álláspontján, ami a centenáriumot illeti. Tisztában van ő is a dolgokkal, hisz egy olyan országnak volt a művelődési minisztere, amely 1918-ban alakult. (...) 1918-ban egész Európa térképe megváltozott. Létrejött Csehszlovákia, Jugoszlávia, Nagy-Románia. Ezek közül csak Románia maradt meg változatlan határokkal, ugyanazokkal a nemzetekkel, ami azt jelzi, hogy a legszilárdabb és legkorrektebb alapokon nyugszik (...) És itt élünk, ebben az országban a magyarokkal, szászokkal, zsidókkal, romákkal: ezek a nemzetek valamennyien üdvözölték a Gyulafehérvári Nyilatkozatot és Erdély egyesülését Romániával” – idézte a minisztert az Agerpres.
Romascanu hangsúlyozta, hogy Románia betartja azt, amit az egyesüléskor ígért, és a magyar kisebbségnek igen korrekt feltételeket biztosít, jelen van a parlamentben, akárcsak a többi kisebbség, van magyar oktatás, használhatják anyanyelvüket a közigazgatásban.
„Azt gondolom, hogy rendben vagyunk, és betartjuk azokat, amiket elődeink 1918-ban megígértek” – szögezte le a művelődési miniszter. Szerinte a magyar kisebbség képviselőinek továbbra is a magyarlakta térségek infrastrukturális, gazdasági fejlődéséért kell harcolniuk. „Nem mindig a túlzott követelések a legcélravezetőbbek, de lehetnek politikai, parlamenti szintű kezdeményezések, amelyekkel az RMDSZ javíthatja a magyarok életminőségét” – mondta a kulturális miniszter.
Augusztus elején nagy felháborodást keltett a román médiában az, hogy Kelemen Hunor a kolozsvári Szabadságnak úgy nyilatkozott: a románságnak el kell fogadnia, hogy az erdélyi magyarság nem fogja tudni és nem is akarja ünnepelni 1918-at, az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó gyulafehérvári román nemzetgyűlés centenáriumát.
Kijelentése miatt az RMDSZ-elnök román állampolgárságának és román állami kitüntetésének megvonását kezdeményezte a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció elnevezésű, román akadémiai, üzleti, szakszervezeti és szakmai szervezeteket tömörítő társaság.
(MTI)