Nem találtak „megbízható támpontokat arról, hogy amerikai vagy brit hírszerző szolgálatok jogsértő módon, rendszerszerűen és tömeges méretben megfigyelték volna a német tömegkommunikációt és az internetforgalmat” – közölte a német szövetségi legfőbb ügyészség csütörtökön.
Nem talált Németország elleni amerikai vagy brit kémkedésre, vagy egyéb bűncselekményre utaló jeleket a német szövetségi legfőbb ügyészség az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) leleplezett adatgyűjtő programjaival kapcsolatban. A hatóság csütörtöki közleménye szerint az ügyészségi vizsgálatok sora és az NSA körüli leleplezések német vonatkozásainak feltárásával foglalkozó szövetségi parlamenti (Bundestag-) vizsgálóbizottság sem tárt fel „megbízható támpontokat arról, hogy amerikai vagy brit hírszerző szolgálatok jogsértő módon, rendszerszerűen és tömeges méretben megfigyelték volna a német tömegkommunikációt és az internetforgalmat”.
Erre a megállapításra jutott a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) és a szövetségi informatikai biztonsági hivatal (BSI) is a Németországon átfutó otpikatikábel-hálózat révén lebonyolított kommunikációról folytatott vizsgálatukban, valamint a Frankfurtban működő nemzetközi, úgynevezett internetforgalom-cserélő központ üzemeltetője (DE-CIX) – áll a közleményben. Kiemelték, hogy az NSA korábbi külső munkatársa, Edward Snowden által a szolgálattól 2013-ban kiszivárogtatott dokumentumokban nincsenek „konkrét utalások” arra, hogy az NSA kémkedett volna Németországban vagy Németország ellen.
A dokumentumokból csak az olvasható ki, hogy milyen technológiával és képességekkel rendelkeznek az amerikai szolgálatok, és nincsenek bennük adatok arról, hogy ezeket használták volna „célzottan Németország ellen”. A dokumentumok alapján „konkrétan leírható, ténylegesen végrehajtott lehallgatási műveletekre” sem lehet következtetni, ezért nincs mód az ügy további ügyészségi vizsgálatára – közölte a legfőbb ügyészség.
Korábban a német sajtóban arról jelentek meg a Snowden-féle iratokra hivatkozó jelentések, hogy az NSA lehallgatta mások mellett Angela Merkel kancellár szolgálati mobiltelefonját és adatokat gyűjtött nyugat-európai cégekről és személyekről, kormányokról és európai uniós intézményekről.
(MTI)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Az osztrák belügyminiszter azonban sajnálja, hogy a jelenlegi uniós szabályozás szerint a brit Ruanda-modellt nem lehet megvalósítani az EU-ban.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
Túl sok bennük az értékes fém!
Míg a lengyelek Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal üzletelnek, addig a magyar kormány a német vállalatokkal kötött megállapodásokat.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
