A katalán népszavazás táptalajt adhat az európai elszakadáspárti mozgalmaknak – hangsúlyozzák az uniós országok napi- és hetilapjai. A Daily Telegraph szerint a katalán helyzetből nagyobb uniós válság kerekedhet, mint a Brexit, míg a szlovák Pravda szerint a feleknek Csehszlovákia békés szétválásából kellene tanulnia.
Dominóeffektust indíthat el a katalán népszavazás – figyelmeztet az európai sajtó. Az uniós országok újságjaiban megjelent véleménycikkekből a Courrier International közölt szemlét.
A Guardian szerzője, Simon Tasdall arra hívja fel a figyelmet, hogy a katalán helyzet nem egyedi, mivel Európa-szerte számos mozgalom kérdőjelezi meg az eltávolodott, diktátumokat és igazságtalan adókat kiszabó kormányzatot. Egy, a Belfast Newsletterben megjelent véleménycikk szerint ha Katalónia elhagyja Spanyolországot, megnő annak is az esélye, hogy Skócia kiválik az Egyesült Királyságból. Ha pedig ez megtörténik, újra fellángolnak a nacionalista érzelmek Észak-Írországban is, ami az ír egyesülésről szóló népszavazáshoz vezethet – hangsúlyozza az észak-ír lap publicistája.
A Svenska Dagbladet nevű svéd napilap arra mutat rá, hogy a több európai régióban jelentkező függetlenségpárti hangulat politikailag és jogilag korábban feltáratlan területekre ránthatja magával az Európai Uniót. A Daily Telegraph elítéli az unió „lassú és kevéssé meggyőző válaszát” a katalán helyzetre, és azt jósolja, hogy a konfliktus még nagyobb válságot okozhat az unió számára, mint a Brexit.
A belga Le Soir szerint a spanyol vezetés – és Európa – példát vehetne Belgium francianyelvű, liberális miniszterelnökéről, Charles Michelről, akinek a flamand elszakadáspártiakkal folytatott tárgyalásainak köszönhetően jelenleg nincs napirenden Flandria függetlensége. A szlovák balliberális Pravda szerint „nem lenne etikus kritizálni egy másik nép törekvését arra, hogy kiteljesíthesse szuverén jogait”, és Svédország és Norvégia 1905-ös, illetve Csehszlovákia 1993-as szétválásából kellene a feleknek tanulnia, ezekben az esetekben ugyanis az országok képesek voltak meghaladni a kölcsönös ellenségeskedést, és hosszútávon fejleszteni a kétoldalú kapcsolatokat.
A Jugoszláviából elsőként kivált Szlovénia sajtója empátiával szemléli a katalán ügyet. „Európa közepén meghalt a demokrácia” – véli a Delo nevű napilap szerzője, elítélve Madrid durva fellépését. A Mladina párhuzamot von Koszovó és Katalónia helyzete között, és értetlenségének ad hangot, hogy előbbinek nemzetközi szinten elismerték a függetlenségét, míg az utóbbitól megtagadják a népszavazás jogát. „Azt jelentené ez, hogy Katalóniában háborúnak kell kitörnie, hogy a nemzetközi közösség reagáljon? Nem perverz ez?” – teszi fel a kérdést a hetilap.
Az olasz lapok rámutatnak, hogy október 22-én az Északi Liga indítványára Lombardiában és Velencében referundomot tartanak az autonómiáról. Az Il Giornale ugyanakkor hangsúlyozza: a két régió nem kíván függetlenedni, sem speciális státust kivívni magának, csupán azt szeretnék elérni, hogy bevételeik nagyobb része felett rendelkezhessenek.
A zene már senkit sem érdekel, a politika vette át az uralmat: Spanyolország, Hollandia, Írország és Szlovénia is azonnal visszalépett, miután kiderült, hogy Izrael is indulhat.
Nagyon úgy tűnik, hogy a klub egyik játékosa súlyos lelki problémákkal szenved.
Erre egész Európa felfigyel majd.
Ráadásul éppen egy olyan mutatóban, amely mindenkit érint Magyarországon.
Kétharmados többségben vannak, már ami jó pár bűncselekménytípust illet.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A Dr. Cziráki Attilának címzett levelet az aláírók juttatták el a Mandiner szerkesztőségéhez.
António Costa keményen odaszólt az Egyesült Államoknak.
