Feladta az egyik uniós tagállam: tárt karokkal várnak több százezer migránst
A reform 2025 májusától lép életbe.
A katalán népszavazás táptalajt adhat az európai elszakadáspárti mozgalmaknak – hangsúlyozzák az uniós országok napi- és hetilapjai. A Daily Telegraph szerint a katalán helyzetből nagyobb uniós válság kerekedhet, mint a Brexit, míg a szlovák Pravda szerint a feleknek Csehszlovákia békés szétválásából kellene tanulnia.
Dominóeffektust indíthat el a katalán népszavazás – figyelmeztet az európai sajtó. Az uniós országok újságjaiban megjelent véleménycikkekből a Courrier International közölt szemlét.
A Guardian szerzője, Simon Tasdall arra hívja fel a figyelmet, hogy a katalán helyzet nem egyedi, mivel Európa-szerte számos mozgalom kérdőjelezi meg az eltávolodott, diktátumokat és igazságtalan adókat kiszabó kormányzatot. Egy, a Belfast Newsletterben megjelent véleménycikk szerint ha Katalónia elhagyja Spanyolországot, megnő annak is az esélye, hogy Skócia kiválik az Egyesült Királyságból. Ha pedig ez megtörténik, újra fellángolnak a nacionalista érzelmek Észak-Írországban is, ami az ír egyesülésről szóló népszavazáshoz vezethet – hangsúlyozza az észak-ír lap publicistája.
A Svenska Dagbladet nevű svéd napilap arra mutat rá, hogy a több európai régióban jelentkező függetlenségpárti hangulat politikailag és jogilag korábban feltáratlan területekre ránthatja magával az Európai Uniót. A Daily Telegraph elítéli az unió „lassú és kevéssé meggyőző válaszát” a katalán helyzetre, és azt jósolja, hogy a konfliktus még nagyobb válságot okozhat az unió számára, mint a Brexit.
A belga Le Soir szerint a spanyol vezetés – és Európa – példát vehetne Belgium francianyelvű, liberális miniszterelnökéről, Charles Michelről, akinek a flamand elszakadáspártiakkal folytatott tárgyalásainak köszönhetően jelenleg nincs napirenden Flandria függetlensége. A szlovák balliberális Pravda szerint „nem lenne etikus kritizálni egy másik nép törekvését arra, hogy kiteljesíthesse szuverén jogait”, és Svédország és Norvégia 1905-ös, illetve Csehszlovákia 1993-as szétválásából kellene a feleknek tanulnia, ezekben az esetekben ugyanis az országok képesek voltak meghaladni a kölcsönös ellenségeskedést, és hosszútávon fejleszteni a kétoldalú kapcsolatokat.
A Jugoszláviából elsőként kivált Szlovénia sajtója empátiával szemléli a katalán ügyet. „Európa közepén meghalt a demokrácia” – véli a Delo nevű napilap szerzője, elítélve Madrid durva fellépését. A Mladina párhuzamot von Koszovó és Katalónia helyzete között, és értetlenségének ad hangot, hogy előbbinek nemzetközi szinten elismerték a függetlenségét, míg az utóbbitól megtagadják a népszavazás jogát. „Azt jelentené ez, hogy Katalóniában háborúnak kell kitörnie, hogy a nemzetközi közösség reagáljon? Nem perverz ez?” – teszi fel a kérdést a hetilap.
Az olasz lapok rámutatnak, hogy október 22-én az Északi Liga indítványára Lombardiában és Velencében referundomot tartanak az autonómiáról. Az Il Giornale ugyanakkor hangsúlyozza: a két régió nem kíván függetlenedni, sem speciális státust kivívni magának, csupán azt szeretnék elérni, hogy bevételeik nagyobb része felett rendelkezhessenek.