Megvan a terv: így dobná oda Brüsszel az uniós költségvetés 20 százalékát Ukrajnának

Szinte nem lesz olyan forrás, amibe ne harapnának bele Zelenszkijék az elkövetkező hét évben.

Az ország további elszigetelődésének veszélyét hordozza, hogy Burundi kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból – jelentette ki az Európai Unió külügyi szolgálata.
Komoly visszalépést jelent és az ország további elszigetelődésének veszélyét hordozza, hogy Burundi kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból – jelentette ki az Európai Unió külügyi szolgálata nyilatkozatában pénteken.
Az unió külügyi szolgálta szerint a határozat megfosztja a bűncselekmények és az emberi jogaikban korlátozott áldozatokat a jogorvoslat lehetőségétől és súlyosan gyengíti a civil társadalmat. Mint elmondták, a legutóbbi ENSZ vizsgálóbizottsági jelentés az emberi jogok súlyos megsértését állapította meg az országban uralkodó válsággal összefüggésében. Kijelentették, a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés nem segíti a megoldást és hátráltatja a büntetlenség elleni küzdelmet.
A válság megoldásának jogállamisági alapokra kell épülnie, beleértve az emberi jogok megsértésének hatékony kezelését és a büntetőeljárások lefolytatását, biztosítva a felelősök elszámoltathatóságát is. Az Európai Unió arra számít arra, hogy Burundi továbbra is együtt fog működni a bírósággal – tették hozzá. A kelet-afrikai ország egy évvel ezelőtt értesítette az ENSZ főtitkárát távozási szándékáról és pénteken a tagok közül elsőként kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Burundi a három afrikai ország egyike, amelyek jelezték, hogy nem akarnak tovább a nemzetközi törvényszék tagjai maradni, mert az ICC túlságosan Afrikára fókuszál, miközben szemet huny a világ más részein zajló atrocitások felett. Gambia és Dél-Afrika végül visszavonta távozási nyilatkozatát.
A bíróság leggyakrabban emberiesség elleni bűncselekményeket és háborús bűnöket vizsgál, és olyan esetekben jár el, ha a nemzeti bíróságok nem hajlandóak vagy nem képesek ítélkezni ilyen ügyekben. Az erőszakos cselekmények és sorozatos fegyveres támadások 2015 áprilisa óta szaporodtak meg Burundiban, amikor Pierre Nkurunziza elnök bejelentette: harmadszor is pályázik az államfői tisztségre. Az ellenzék szerint ez alkotmányellenes volt, és megsértette a polgárháborút 2005-ben lezáró békemegállapodás rendelkezéseit. Nkurunzizát újraválasztották, de több ellenzéki csoport fegyvert fogott ellene. Azóta emberek százai estek áldozatul gyilkosságoknak, amelyeket jogvédő szervezetek a biztonsági erők és a kormánypárt ifjúsági szervezetének számlájára írtak. Az erőszak miatt több százezren menekültek át a szomszédos országokba.
(MTI)