Dráma: csecsenekre lőttek a Putyin oldalán harcoló észak-koreai katonák, többen meghaltak
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
Egy orosz ügylet és az e-mail-botrányok miatt vizsgálatokat indítanak az amerikai kongresszus republikánus képviselői Barack Obama volt elnök és Hillary Clinton volt külügyminiszter, elnökjelölt ellen. Clinton szerint pusztán elterelő hadműveletről van szó.
Az amerikai kongresszus republikánus politikusai kedden bejelentették, hogy több vizsgálatot is indítanak a Barack Obama elnöksége idején oroszokkal kötött uránüzlet és Hillary Clinton e-mailjei ügyében.
Mint Devin Nunes kaliforniai képviselő a sajtónak elmondta, a képviselőház hírszerzési bizottsága vizsgálatot indít annak feltárására, hogy az Obama-kormányzat milyen indoklással hagyta jóvá, hogy Oroszország 20 százalékos részesedést szerezhessen abban a kanadai uránbányászati cégben, amelynek az Egyesült Államok nyugati vidékein is vannak uránbányái. Bob Goodlatte, a képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke és Trey Gowdy, a képviselőház felügyeleti bizottságának vezetője pedig azt jelentette be, hogy bizottságaik Hillary Clinton külügyminisztersége idejének elektronikus levelezését, és annak biztonságosságát kívánják kivizsgálni.
Az Uranium One nevű kanadai céget, amely az Egyesült Államok uránszükségletének egyötödét biztosítja, hét évvel ezelőtt vásárolta meg a Roszatom orosz állami vállalat. Az ügylethez nemzetbiztonsági okoknál fogva az amerikai külügyminisztériumnak is hozzá kellett járulnia. A tárcavezető ekkor Hillary Clinton volt, aki megadta az engedélyt. A tavalyi elnökválasztási kampányban többször is előkerült az ügylet, és a The New York Times című napilap, valamint a The Hill című, kongresszusi ügyekkel foglalkozó lap is jelentette: orosz tisztségviselők és az Uranium One elnöke is dollármilliókat adományozott a Clinton Alapítványnak.
Devin Nunes képviselő sajtóértekezletén hangsúlyozta: a bizottság arra is kíváncsi, hogy az ügyletet annak idején vizsgálta-e a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vagy az igazságügyi minisztérium, és ha igen, akkor arról a törvényhozókat miért nem tájékoztatták.
Donald Trump elnök már a múlt héten Twitter-bejegyzést tett közzé, amelyben arról írt, hogy az Oroszországgal kötött uránmegállapodás „Clinton segítségével és az Obama-kormányzat tudtával a legnagyobb sztori, amelyet a Hamis Média nem akar feldolgozni”.
Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje és volt külügyminiszter hétfőn a C-SPAN közszolgálati televízióban „süket dumának” minősítette az információkat. Két demokrata párti politikus, Elijah Cummings és John Conyers pedig kedden közös közleményében azt állította, hogy az ügyben tervezett vizsgálat a republikánusok figyelemelterelő akciója „arról a nemzetbiztonsági fenyegetésről, amelyet Oroszország jelent” a Trump-adminisztráció idején.
A másik két kongresszusi bizottság Hillary Clinton külügyminiszteri levelezésének biztonságosságát és az FBI ezzel kapcsolatos nyomozását kívánja részletesebben megismerni. Clinton ugyanis, amikor a külügyi tárcát irányította, a hivatalos e-mailjei egy részét nem a biztonságos külügyi rendszeren, hanem a magánfiókján és a magánszerverén keresztül bonyolította, vagyis bizalmas és titkosított információk is kikerülhettek tőle.
A The Washington Post egyébként kedden délután az internetes oldalán arról cikkezett, hogy Hillary Clinton kampánystábja és a Demokrata Párt finanszírozta annak a dossziénak az összeállítását, amely Donald Trump állítólagos oroszországi kapcsolatairól, a Trump-kampánycsapat és orosz tisztségviselők közötti vélelmezett egyeztetésekről szólt.
A The Wall Street Journal című amerikai lap idén januárban a brit Christopher Steele-t, az Orbis Business Intelligence üzleti hírszerző cég egyik igazgatóját nevezte meg az anyag készítőjeként.
(MTI)