Százezernél is több embert evakuáltak Moszkvában

Moszkvában szerdán több mint  százezer embert kellett evakuálni hamis bombariadók miatt – közölte csütörtökön az Interfax orosz hírügynökség meg nem nevezett forrásra hivatkozva. Az Interfax informátora szerint a moszkvai hatóságokhoz szerdán 65 névtelen telefonhívás érkezett be, amelyek több mint 70 objektum ellen készülő robbantásos merényletre figyelmeztettek. Az ügy felderítésébe bevonták a titkosszolgálatokat. Hivatalos magyarázat egyelőre nincs a „telefonos terrorizmusra”.

A következmények

A hamis bejelentések miatt vasárnap óta, Vlagyivosztoktól Kalinyingrádig, nem hivatalos adatok szerint kéttucatnyi településen közintézményeket, pályaudvarokat, repülőtereket, piacokat, szállodákat, filmszínházakat és bevásárlóközpontokat kellett kiüríteni. Az evakuálás több tízezer embert érintett. Robbanószerkezetet egyelőre sehol sem találtak, de a riasztások miatt a mentőszolgálatok nagy erőket voltak kénytelenek mozgósítani.

Moszkvában büntetőeljárás indult készülő terrortámadásokról szóló, tudatosan hamis bejelentés miatt, ismeretlen tettes ellen. Az elkövetőt öt évig terjedő szabadságvesztésre és egymillió rubelig (mintegy 4,5 millió forint) terjedő bírságra ítélhetik, az okozott kár függvényében. A hatóságok eddig hivatalos állásfoglalást nem tettek közzé a „telefonos terrorizmus” ügyében, és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője sem kívánta kommentálni a történteket. „Ebben a kérdésben a szakszolgálataink illetékesek” – mondta szerdán újságíróknak.

Az ügy hátterében egy biztonsági gyakorlat? 

Az Interfax csütörtökön meg nem nevezett, jól értesült forrásra hivatkozva azt állította, hogy a műszaki vizsgálatok megállapították: a bombafenyegetésről szóló hamis hívások „több mint 90 százaléka” IP-(internetprotokoll-) telefoncsatornákon keresztül történt, Ukrajna területén lévő területén található berendezésekről. Az informátor szerint a bejelentések fonetikai elemzése is ukrajnai telefonálókra utal.

A Lenta.ru hírportál csütörtökön többfajta lehetséges verziót is felvázolt az ügy hátterével kapcsolatban. Az Argumenti i Fakti című hetilap permi online kiadására hivatkozva első helyen említette meg, hogy nem bűncselekmény, hanem biztonsági gyakorlat van folyamatban. Az idézett forrásban erről lehetőségről bizonyos „Oleg Osztrovszkij, a védelmi minisztérium főellenőrének munkatársa” nyilatkozott. „Oroszországban a szovjet idők óta először folyik nagyszabású gyakorlat, amelyben részt vesz az összes, az ország biztonságáért felelős intézmény” – mondta kedden az idézett személy, előre jelezve, hogy a bombariadók további városokra is ki fognak terjedni. A Lenta.ru rámutatott, hogy a cikk azóta eltűnt az oldalról, sőt Yandex és Google keresővel sem lelhető fel többé.

A hírportál által megszólaltatott szakértő ezt a magyarázatot valószínűtlennek tartotta, azzal érvelve, hogy a szakszolgálatok nem tréningeznek névtelen bejelentésekből kiindulva és a gyakorlatokat előre be szokták jelenteni. A Lenta.ru idézte a RIA Novosztyi hírügynökség egy korábbi jelentését, amely szintén arról szólt, hogy a hatóságok gyanúja szerint Ukrajnából érkezhettek a hamis riasztások, valamint a TASZSZ hírügynökséget is, amely a Rosztyelekomtól úgy értesült, hogy a hívásokat IP-telefonokról intézték egy nemzetközi virtuális telefonközpont közbeiktatásával. Az orosz távközlési szolgáltató nem nevezte meg az országot, amelyből a hívásokat indíthatták.

...vagy az Iszlám Állam informatikusai?

A Lenta.ru a lehetséges elkövetők között említi még meg az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet informatikusait, akik a szélsőségesek Szíriában elszenvedett vereségéért próbálnak meg kibertámadással bosszút állni, valamint azokat az orosz politikai erőket, amelyek elégedetlenek a vasárnapi helyhatósági, regionális és kormányzóválasztások eredményével, amelyeken a hatalom pártja, az Egységes Oroszország elsöprő győzelmet aratott.

Lev Gudkov, a Jurij Levada Független Elemzőközpont igazgatója szerint a bombariadók sorozatát nem kell feltétlenül összekötni a választásokkal és a tiltakozás jeleként értelmezni. „Egyszerűen kézenfekvő volt az alkalom: választások idején a hatalmi struktúrákban különösen nagy a feszültség, a kormányzat pedig aggódik, hogy semmi rendkívüli sem történjen. Úgy tűnik számomra, hogy az akció célja a hatalom felbosszantása, megfricskázása, kifigurázása” – vélekedett a Lenta.ru-nak nyilatkozó szociológus.

(MTI)