Bár tizenöt százalékkal le van maradva Angela Merkel mögött, de már pozíciókat osztogat leendő kormányában Martin Schulz szociáldemokrata kancellárjelölt. Merkelből szerinte jó alkancellár lenne.
Továbbra is a választási győzelemért küzd és nem foglalkozik a pártja alacsony támogatottságát mutató közvélemény-kutatásokkal Martin Schulz, a német szociáldemokraták (SPD) kancellárjelölte, aki hétfőn tartott berlini sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy hajlandó együtt kormányozni a mostani kancellárral, Angela Merkellel, de csak akkor, ha ő a kormányfő.
„Azért küzdök, hogy kancellár legyek, és ha Merkel asszony szeretne belépni a kormányomba, megteheti, alkancellárként” – mondta Martin Schulz.
A közvélemény-kutatások nem érdeklik Schulzot
A politikus a Die Welt című lap újságírójának azon kérdésére válaszolt, hogy csatlakozik-e elődjéhez, Peer Steinbrückhöz, az SPD 2013-ban indított – sikertelen – kancellárjelöltjéhez, aki az akkori szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás kampányában kijelentette, hogy soha nem lép be egy Merkel-kormányba, vagy pedig nyitva hagyja ezt a lehetőséget. Az SPD elnökének válasza hírmagyarázók szerint úgy is érthető, hogy nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy pártja a 2005-2009-es, és a 2013-2017-es ciklus után ismét kormányra lép majd az Angela Merkel vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetség koalíciós partnereként.
Az SPD a legutóbbi felmérések szerint a szavazatok 21-24 százalékát gyűjtheti össze a két hét múlva, szeptember 24-én tartandó Bundestag-választáson. A CDU/CSU támogatottsága nagyjából 15 százalékponttal magasabb, 36,5-38,5 százalékos.
A szociáldemokrata kancellárjelölt tájékoztatóján kijelentette, hogy nem foglalkozik a felmérésekkel. Az újságírók „annyi közvélemény-kutatást jelentetnek meg, amennyit csak akarnak, engem nem érdekelnek, én a meggyőződéseimért harcolok” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy „aki le akarja váltani a Merkelt, annak Schulzra és az SPD-re kell szavaznia”.
Schulz öt ígérete
A párt öt fő ígérettel indul neki a választási kampány hajrájának. Az első a társadalmi igazságosság erősítése a bérek területén, így a nők hátrányos munkaerőpiaci megkülönböztetésének megszüntetése annak az elvnek az érvényesítésével, hogy ugyanolyan munkáért ugyanannyi bér jár mindenkinek, és annak a jogosultságnak a megteremtésével, hogy részmunkaidőből vissza lehet térni teljes munkaidős állásba, és egy új elv bevezetésével, miszerint határozott idejű szerződéssel csak különösen indokolt esetben lehet foglalkoztatni munkavállalókat.
A második ígéret a társadalmi igazságosság erősítése a gyermekellátás és az oktatás-képzés területén, amihez a többi között az óvodai ellátási díj megszüntetése és egy nagyszabású iskolafelújítási- és építési program kapcsolódik.
A harmadik ígéret szerint a párt gondoskodik az emberek „biztos nyugdíjáról”, így többi között vállalja, hogy stabilizálja a nyugdíjjárulékot, nem csökkenti a nyugdíjakat és nem emeli a nyugdíjkorhatárt – ismertette Martin Schulz.
A negyedik ígéret a demokratikus értékek védelme az Európai Unióban, az ötödik pedig az, hogy egy SPD-s vezetésű kormány nem emeli a védelmi kiadásokat a NATO-tagországoktól elvárt szintre, a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összegre.
(MTI)
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
A brit lap szerint ha Párizs és Berlin képtelen komoly politikai döntéseket hozni erős kormányok hiányában, az Unió hónapokig vagy még tovább is mocsárban vergődhet.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
Jön a bizalmi szavazás a Bundestagban, majd februárban az új választás.
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
A Bloomberg szerint ez a legnagyobb egynapos növekedést jelenti egy magánszemély vagyonában azóta, hogy az újság 2012-ben elkezdte követni az ilyen adatokat.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
