Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Több száz közszolgát, belügyesek, titkosszolgákat, katonákat bocsátanak el, tiltanak el és lakoltatnak ki Törökországban. A nemzeti hírszerzést eközben Erdogan török elnök hivatalához csatolták.
Újabb 928 állami alkalmazottat bocsátottak el Törökországban a kormányzati közlönyben pénteken megjelent törvényerejű rendelet értelmében, más rendeletekkel pedig az államfői hivatalhoz csatolták a nemzeti hírszerzést (MIT), illetve további kurd sajtóorgánumokat zárattak be.
Az elbocsátottak a török Nemzetbiztonsági Tanács szerint terrorszervezetek vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető csoportok tagjai, illetve azokkal kapcsolatban álló emberek.

Az intézkedés keretében, amely már a sokadik elbocsátási hullám a tavaly júliusi puccskísérlet óta, az igazságügyi minisztériumtól 142, a szárazföldi haderőtől 106, a légierőtől 59, a haditengerészettől 40, a belügyminisztériumtól 29, a védelmi minisztériumtól 19 embert, továbbá különböző felsőoktatási intézményektől összesen 120 egyetemi tanárt küldtek el.
Kirúgják, eltiltják, kilakoltatják őket
Az érintettek nem dolgozhatnak többé az államigazgatásban, a munkájukhoz köthető esetleges engedélyeiket bevonják, továbbá szolgálati lakásukból 15 napon kiköltöztetik őket és érvénytelenítik útlevelüket – írta a közlöny. A rendelettel ugyanakkor 57 korábban elbocsátott közszolgát visszavesznek állásába. A legtöbbet, 28 embert az igazságügyi minisztériumhoz.
Egy másik, szintén pénteken életbe lépett törvényerejű rendelet a nemzeti hírszerzést (MIT) az államfői hivatalhoz csatolta. A lépés következtében a MIT vezetője helyett az államfő elnököl majd a hírszerzés koordinációs tanácsának ülésein. Egyúttal a jövőben a köztársasági elnök dönt majd arról, hogy a MIT vezetője ellen vizsgálatot lehet-e indítani. A hírszerzés ezentúl tevékenykedhet a haderő és a védelmi minisztérium soraiban is – áll a közlönyben.
A rendeletek értelmében a kormány bezárat egy hírügynökséget és két újságot a főként kurdok lakta délkelet-törökországi Diyarbakir városban. A három sajtóorgánum mindennemű tulajdonát lefoglalja az állam.
A török vezetés arról is határozott, hogy mintegy 32 ezer új rendőrrel, valamint 4 ezer bírával és ügyésszel tölti fel az elbocsátásokkal megtizedelt rendőrségi és igazságügyi állományt.
Több mint egy éve tart a rendkívüli állapot
Törökországban a tavaly júliusi puccskísérlet után rendkívüli állapotot vezettek be. A kormány azóta rendeletekkel irányítja az országot és több mint 111 ezer állami alkalmazottat elbocsátott, legalább 32 ezret pedig felfüggesztett állásából. A bezáratott intézmények száma megközelíti az 5 ezret.
Ankara az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok vezette nemzetközi hálózatot teszi felelőssé az incidensért, de a megtorlás nem kizárólag a tényleges puccsistákat sújtja, hanem a mozgalom feltételezett támogatóit, valamint más, az állam biztonságát fenyegető terrorszervezeteket is, köztük a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) militánsait és szimpatizánsait. A PKK 1984 óta folytat fegyveres harcot a kurd kisebbség függetlenségéért az ország keleti és délkeleti részében.
Az Európai Unió több vezető politikusa szerint a törökországi tisztogatások túlzóak, a kormányzati fellépés az összes kritikus hang elhallgattatására irányul, ami által Ankara egyre inkább távolodik az európai értékektől.
(MTI)