Miközben Venezuela a nyílt egyeduralom felé sodródik, az európai baloldalon még mindig találunk olyan vezetőket, akik vonakodnak elítélni Nicolas Maduro politikai válsággal sújtott, egyre erőszakosabb szocialista rendszerét.
Nicolas Maduro venezuelai szocialista rendszere komoly gazdasági és politikai válságot él át – nap mint nap tüntetnek a fővárosban, gyakori a rendőri erőszak, a frissen megválasztott alkotmányozó nemzetgyűlés elnöke pedig arról beszél, „nem fog holnapig várni” az ellenfelei eltávolításával.
Maduro éppen emiatt roppant népszerűtlenné vált, elődjével, Hugo Chavezzel ellentétben – az „El Comandanténak” is hívott Chavez halála után a korábban buszsofőrként dolgozó Maduro vette át a stafétabotot. Ezután Venezuela teljesen az egyeduralom felé sodródott – az ellenzéki többségű Nemzetgyűléstől például a szocialistákkal feltöltött Legfelsőbb Bíróság elvette jogköreit, Maduro pedig olyan Alkotmányozó Nemzetgyűlést hívatott össze, mely felhatalmazással rendelkezik a Nemzetgyűlés feloszlatására is.
A venezuelai demokrácia lábbal tiprása természetesen nemzetközi és EU-s szinten is heves ellenérzéseket váltott ki a vezetőkből, ám a nyílt diktatórikus lépések ellenére még mindig vannak olyan vezetők Európában, akik támogatják Maduro egypártrendszer felé sodródó Venezueláját – róluk a Politico közölt rövid összeállítást.
Jeremy Corbyn
A brit Munkáspárt vezetője Chavez régi támogatójának számít. 2013-ban még úgy fogalmazott, Chavez készteti arra, hogy „harcoljon a megszorítások és az európai neoliberális gazdaságpolitika ellen”. Maduro beiktatásakor élő adásban gratulált a venezuelai állami TV-ben. A júniusi választásokon majdnem győzedelmeskedő munkáspárti vezető még most sem ítéli el Madurót: úgy fogalmazott az erőszakot ítéli csak el, bármelyik oldal is kövesse el azt.
Alexisz Ciprasz
A görög miniszterelnök, a szélsőbaloldali Sziriza párt elnöke nemcsak Chavez támogatójának számított, de még temetésén is részt vett. Korábban pedig Venezuelát egy antikapitalista modellnek nevezte.
Pablo Iglesias
A spanyol baloldali Podemost és vezetőjét már régóta érik vádak, hogy Venezuela és Irán pénzeli őket – tavaly kiszivárogtatott dokumentumok szerint egy, a Podemoshoz közel álló intézetet a venezuelai kormány 2008 és 2012 között 7 millió euróval támogatott. Iglesias visszautasította a venezuelai támogatásról szóló vádakat.
Jean-Luc Mélenchon
A francia elnökválasztáson is jó eredményt elérő Mélenchon nem csinál titkot a venezuelai rezsim iránt érzett szimpátiájából: Chavez halálakor a rendszerét „inspirálóként” írta le, később pedig Maduro beiktatását is üdvözölte. Amikor egy áprilisi interjúban azonban pellengérre állították Venezuelával kapcsolatban, csak úgy felelt, hogy „sosem támogatott semmilyen diktatúrát” sehol sem a világon.
Ferenc pápa
A Vatikán feje régóta a dél-amerikai progresszív rendszerek támogatójának számít – így Evo Morales Bolíviáját is támogatja, de kritikusai szerint Venezuela kérdésében nem foglal egyértelműen állást. A Vatikán áprilisban már megpróbált közvetíteni Maduro és ellenzéke között, nem sok sikerrel: Ferenc pápa az ellenzéket hibáztatta az előrehaladás hiánya miatt, mondván, hogy az egyszerűen nem akar tárgyalni. Egy vatikáni elemző szerint a pápa „megbocsáthatatlanul meggondolatlan Maduroval és Chavez rendszerével szemben, miközben érthetetlenül néma maradt az egyházra is lesújtó agresszió és elnyomás áldozatainak ügyében”.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Fényes nappal, egy forgalmas bázeli játszótéren történt a súlyos bűncselekmény: egy férfi a gyanú szerint egy ötéves kislányt rángatott be egy nyilvános mosdóba, miután bántalmazta idős gondozóját. Az elkövető jelenleg szökésben van.
Magyar Péterék még mindig tagadják, pedig egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy brutális megszorítócsomaggal készülnek a választásra. Az európai Unió elitjének megfelelő adóemelés minden magyar ember életét megnehezítené. Az önét is, bárkire tervez szavazni jövőre.
Nagy Ervin az „unalmas” Bajnai-korszakot siratja, azt az időszakot, amikor családok százezrei szenvedtek megszorításoktól. Jövőre Magyar Péterrel ugyanez térne vissza.
Kiszivárgott felvételen nosztalgiázik Nagy Ervin 2009 „nyugalmáról”. A Tisza-adócsomagja pontosan azt a brutális megszorítási korszakot hozná vissza.
Deák Dániel elképzelhetőnek nevezte a választási együttműködést Magyarék és a baloldal között.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
