Így vágja maga alatt a fát az Európai Unió, most éppen a légi közlekedésben
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Donald Trump egy interjúban beszélt arról, hogy Putyin inkább Clintont szerette volna elnöknek, mert az ő elnöksége katonailag gyenge Amerikát hozott volna.
Donald Trump amerikai elnök azt állította egy szerda esti tévéinterjúban: Vlagyimir Putyin orosz államfő inkább a demokrata párti Hillary Clintont szerette volna az Egyesült Államok elnökeként látni a tavalyi választás után. Trump a CBN keresztény televízió munkatársának, Pat Robertsonnak adott Párizsba indulása előtt interjút, amelyet helyi idő szerint csütörtökön sugároznak teljes egészében, ám részletek már nyilvánosságra kerültek belőle.
Donald Trump az interjúban azt állította: Vlagyimir Putyin azért „Hillaryt szerette volna” elnöknek, mert az ő elnöksége „katonailag gyenge” Amerikát hozott volna, és a nyersanyag-, valamint energiaárak is nőttek volna. Putyinról szólva kifejtette: „sok olyan dolgot csinálok, amelynek ő pontosan az ellenkezőjét akarná. Tehát amikor folyvást azt hallom, hogy inkább Trumpot akarta volna, azt gondolom, valószínűleg nem így van, hiszen én erős hadsereget akarok, miközben Clinton nem költött volna erre”. Az elnök hozzátette: kormányzata erős amerikai energiaipart akar, szénbányákat indít újra, gázkitermelést folytat, és szerinte Putyin „gyűlöli ezt, csak erről senki nem beszél”.
Az elnök dicsérte Amerikát mint a világ legerősebb országát. Azt fejtegette, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban is egyre csak erősödik majd, annak köszönhetően, hogy – mondta magáról – ő „egy nagyszerű katonaember”. Ha Hillary Clinton nyerte volna meg az elnökválasztást, akkor „haderőnket megtizedelték volna”, és az energia sokkal drágább lett volna. Ez is oka annak, hogy az orosz elnök miért szerette volna inkább Hillary Clintont elnöknek – fejtegette Trump.
Donald Trump először beszélt a nyilvánosság előtt azóta, hogy a múlt héten visszatért a G20-as országcsoport hamburgi csúcsértekezletéről. Az interjút ráadásul azután adta, hogy legidősebb fiának, ifjabb Donald Trumpnak egy orosz ügyvédnővel tartott tavalyi találkozójától hangos az amerikai politikai élet. A The New York Times a hét végén hozta nyilvánosságra, hogy ifjabb Trump tavaly azért találkozott Natalja Veszelnyickaja orosz ügyvédnővel, mert ő terhelő dokumentumokat ígért Hillary Clintonról. Donald Trump szerdán egy Twitter-bejegyzésében „a politikatörténet legnagyobb boszorkányüldözésének” nevezte a történetet, és dicsérte a fiát „nyitottságáért” és „ártatlanságáért”. A CBN-interjúban is kitért a botrányra, majd leszögezte hogy Hamburgban „kiváló találkozója” volt Vlagyimir Putyinnal.
„Mindenki meglepődött, hogy milyen hosszan tárgyaltunk, de ez jó volt és nem rossz” – mondta. Putyinhoz fűződő viszonyáról pedig hangsúlyozta: „igen, nagyon jól kijövünk egymással, és ez jó dolog”. Nevek említése nélkül, általánosságban bírálta azokat, akik szkeptikusak Oroszországgal és Putyinnal szemben, és leszögezte: „mi fantasztikusan erős atomnagyhatalom vagyunk és ők is azok. Értelmetlen azt várni, hogy ne legyen köztünk semmilyen kapcsolat”. Donald Trump az interjúban kitért az egészségbiztosítási törvény körüli vitára is, és azt mondta: „nagyon dühös lesz”, ha a törvényhozók nem tudnak egyezségre jutni.
(MTI)