Elutasította vasárnap a magatehetetlen, ártalmatlanított palesztin merénylőt agyonlövő izraeli katona fellebbezését a katonai bíróság fellebbviteli tanácsa. Elor Azariát a bosszú vezérelte, mert a lövés után kijelentette: „halált érdemelt, megkéselte egy barátomat”.
A katonai bíróság fellebbviteli tanácsa elutasította vasárnap a magatehetetlen, ártalmatlanított palesztin merénylőt agyonlövő izraeli katona fellebbezését – jelentette az izraeli tízes tévécsatorna.
A bírák sorra megcáfolták és elutasították a védelem állításait, és helybenhagyták a február végi határozatot a másfél éves börtönbüntetésről. A védelem egyrészt megpróbálta megkérdőjelezni a bosszú, és nem jogos önvédelem indítékát erősítő tanúk hitelességét, másrészt azt állította, hogy már számos hasonló eset történt, amelyek vádelemes nélkül, mindössze fegyelmi büntetéssel zárultak le az izraeli hadseregben. Azonban a bírák ismételten hitelesnek találták a sebesült palesztin merénylőt lelövő Elor Azaria katonatársainak azokat a tanúvallomásait, amelyek szerint Azariát a bosszú vezérelte, mert a a lövés után kijelentette nekik: „halált érdemelt, megkéselte egy barátomat”, és emellett alapvetően eltérőnek ítélték a felsorakoztatott, más katonákkal korábban történt eseteket. Az ítélet szerint Azaria vallomása megalapozatlan, az idők során megváltoztatta, átalakította annak részleteit. A vádlott július huszadikán leszerelt sorkatonai szolgálatából, és házi őrizetben várta a bíróság döntését a tavaly március 24-én történt, Izraelt két szekértáborra osztó emberölési ügyben.
Az egyik oldal jogosnak tartja, hogy Elor Azaria a ciszjordániai Hebronban agyonlőtte a sebesülten földön fekvő, már ártalmatlanított palesztint, mert előzőleg késsel támadt az izraeli katonákra, a másik oldal viszont elítélendőnek tekinti a halálos lövés leadását. Egybehangzó vélemények szerint részben a közvélemény nyomására döntött a bíróság a viszonylag enyhe büntetés mellett. Az izraeli hadsereg katonai bírósága február végén ítélte másfél éves börtönbüntetésre Elor Azariát, mert tavaly márciusban Hebronban fejbe lőtte a földön fekvő sebesült merénylőt, aki korábban késével izraeli katonákra támadt. Az ítélethirdetést az ebben az ügyben történt korábbi határozathozatalokhoz hasonlóan Izraelben minden televízió- és rádiócsatorna élőben közvetítette, és a bíróság épülete előtt ezúttal is több tucat támogatója tüntetett Azaria mellett, – noha a helyi média szerint jóval kevesebben voltak, mint a korábbi alkalmakkor.
Avigdor Liberman védelmi miniszter Twitter-üzenetben szólította fel vasárnap a katona családját, hogy ne fellebbezzenek a döntés ellen még egyszer a legfelsőbb bíróságon, hanem helyette a vezérkari főnökhöz forduljanak kegyelemért. Izraelben a közvélemény jelentős része indokoltnak látta és helyeselte a merénylő agyonlövését, és számos politikus, köztük Avigdor Liberman védelmi miniszter, Miri Regev kulturális miniszter, Naftali Bennet oktatási miniszter és Benjámin Netanjahu miniszterelnök is kegyelmet kért a számára. A katonai bíróság azért ítélte el Azariát, mert a magatehetetlen merénylőre leadott lövés elvben teljesen ellentétes az izraeli hadsereg fegyverhasználati szabályaival, amelyek tiltják halálos erő alkalmazását olyanokkal szemben, akik nem jelentenek közvetlen életveszélyt.
(MTI)
Moszkva szerint a NATO alapvetően Oroszországgal szemben jött létre, egyes szakértők pedig úgy vélik, hogy egy ukrán vereség akár a Szövetség meggyengülését vagy széthullását is előidézheti.
Eli Sharabi korábbi izraeli túsz a Mandinernek mesélt a Gázában töltött szörnyű 491 napról, a hazatérésről és arról miként maradt erős egy olyan helyzetben, amelyben mások összeomlottak volna.
Gulyás Virág Hayvi Bouzo szíriai újságírónővel beszélgetett a Közel-Kelet politikai bonyolultságáról, a propaganda hatásáról és a mesterséges intelligencia szerepéről az információ terjesztésében.
Mandon tábornok szerint a francia hadseregnek három-négy éven belül fel kell készülnie egy ütközetre.
Egykor pária volt a Fehér Házban, most vadászgépeket kaphat Amerikától.
Győztek a béke erői, van remény.
A gyanúsítottaknak felrótt cselekményért 5 évtől 30 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Már most retteg a román Energiaügyi Minisztérium.
