2030-ra többségbe kerülhetnek a muszlimok Brüsszelben

2017 január elején a Le Soir nevű folyóirat hozta nyilvánosságra egy belgiumi, nagyrészt brüsszeli muszlimok körében végzett felmérés eredményeit, melyek sokkolták a baloldali és liberális köröket – írja elemzésében a Migrációkutató Intézet. Az Intézet szerint a felmérés eredményei úgy értelmezhetőek, mint az integráció kudarcának egy újabb bizonyítéka. A felmérés eredményei azért is vetnek fel fontos kérdéseket, mert Brüsszelben 2030-ra várhatóan többségbe kerülnek a muszlimok, akik már most a népesség negyedét teszik ki.

A kutatás főbb kérdései a muszlim bevándorlók nyugati kultúrához való kapcsolódását, az iszlám és Európa kapcsolatáról való véleményüket és az iszlámhoz való viszonyulásukat igyekeztek felmérni. Ez alapján a válaszadók 82%-a azt gondolja, hogy olyan életmódot folytat, ami közel áll a nyugati életstílushoz;ugyanakkor 51%-uk nem szereti az európai kultúrát és a nyugati életmódot – például a nők autonómiáját –, vagy bizonytalan a kérdésben. Ezt az ambivalenciát az magyarázza, hogy a bevándorlók képesek magukra ölteni a fogyasztói magatartást, ám elvi és erkölcsi kérdésekben távol állnak az európai szemléletmódtól.  

A megkérdezettek közül körülbelül kétszer annyian gondolják azt, hogy a belga törvények az iszlám törvényei felett állnak, mint fordítva. Ott viszont már egyenlő az arány, hogy előnyben részesítenének-e egy, a Koránon alapuló politikai rendszert, avagy elleneznének-e egy ilyen berendezkedést. Az Intézet a Pew Research Center 39 országban végezett felmérésére is hivatkozik, amely eredményei szerint az európai muszlimok kétharmada szeretné, ha a saría lenne a hivatalos jogrend. 

A terrorista akciókat ellenben szinte mindegyik muszlim ellenzi. Alig pár százalék volt bizonytalan vagy értett egyet a merénylők akcióival. Emellett a válaszadók fele úgy véli, hogy a terrorizmus legyőzése érdekében az iszlám átfogó reformjára lenne szükség, amely megszabadítaná a vallást dogmatikus olvasatától. 

Az elemzés végül megemlíti a csendes többség problémáját. A felmérésből ugyanis kiderül, hogy van egy stabil, kétharmados csendes többség, akik szívesen látnának egy olyan iszlám-értelmezést, amely lehetővé tenné, hogy jobban beilleszkedjenek az európai társadalmakba; azonban a másik oldalon van egy hangos kisebbség, mely a kulturális elkülönülés pártján áll. Az elemzés szerint a kisebbség hangossága ellensúlyozza, hogy kevesebben vannak – ugyanis a történelmet kezdeményező emberek írják, akiket a többség követ. Amíg ez a kisebbség lesz a hangos, addig a szakadék megmarad a muszlim bevándorlók és a nyugati társadalom között. 

A teljes elemzés elérhető az Intézet oldalán.