George Patakival avatták fel New Yorkban az '56-os emlékművet

George Pataki, New York állam volt kormányzója is részt vett New York városában, Manhattanben, a Riverside Parkban azon a március 12-i, vasárnap délelőtti ünnepségen, amelynek keretében felavatták a teljesen elkészült 1956-os emlékművet.

Az emlékmű a New York-i Kossuth-szobor tőszomszédságában található, és ugyan 2016. október 23-án már tartottak itt megemlékezést, akkor még nem állt készen az alkotás, így csúszott az avatás az 1848-as forradalomról és szabadságharcról való megemlékezés napjára. (Az Egyesült Államokban nem munkaszünet március 15., ami idén szerdai napra esik, ezért tartották az ünnepélyeket március 12-én).

A magyar származású George Pataki, New York állam volt kormányzója a Kossuth-szobor feliratára hívta fel a figyelmet: „Erected by a liberty loving race of Americans of Magyar origin to Louis Kossuth the great champion of liberty.” A volt kormányzó hitet tett a szabadság fontossága mellett, leszögezve, hogy a magyarok mindig is szabadságszerető nép voltak. Pataki maga is sokat segített abban, hogy létrejöjjön az 1956-os emlékmű, amiről meleg szavakkal emlékezett meg és kiemelte, mennyire fontosnak tartja annak megvalósulását.

Kumin Ferenc New York-i főkonzul megjegyezte: 1851-ben Kossuth Lajos amerikai körútjának egy állomásán, amely diadalmas körút volt, a nép általi kormányzat fontosságáról beszélt. 1863-ban aztán Abraham Lincoln gettysburgi beszédében hangzott el egy azóta szállóigévé vált félmondat: „government of the people, by the people, for the people”. Lincoln találkozott Kossuth-tal, aki körútjának idején a második külföldi méltóság volt a történelemben LaFayette tábornok után, aki felszólalhatott a Kongresszusban. Az sem kizárt – jegyezte meg Kumin Ferenc – , hogy Lincoln Kossuthtól vette át a híres beszédét inspiráló gondolatot.

Szilágyi Péter, a Nemzetpolitikai Államtitkárság helyettes államtitkára párhuzamot vont 1848 és 1956 között, rámutatva: az ötvenhatos forradalmárok 1848 megkezdett munkáját folytatták. 

Az ünnepségen rövid beszédet mondott Papp László, az Amerikai Magyar Emlékmű Bizottság elnöke is. Az új emlékművet megáldotta Vas László katolikus plébános és Fogarasi Anita református lelkész. 

A Kossuth-szobornál a magyar kormány nevében koszorút helyezett el Szilágyi Péter, valamint Szemerkényi Réka, Magyarország Washingtonban akkreditált nagykövete, Kumin Ferenc és az 1956-osok szervezete. 

Ezt követően a Magyar Házban volt ünnepség. Délután – Washingtonhoz hasonlóan – New Yorkban is megtartották a Regionális Diaszpóra Értekezlet tanácskozását, amelyen a helyettes államtitkár a magyar kormány diaszpórát segítő terveiről számolt be és találkozott a helyi magyarság képviselőivel.

Az emlékmű létrehozását tíz éve, az ötvenedik évfordulón határozták el a New York-i ötvenhatosok. Ám a bizottságnak nem volt könnyű dolga, a város először hallani sem akart az ötletről arra hivatkozva, hogy 110 nemzetiség van itt, mi lenne, ha mindenki emlékművet akarna állítani. Közben volt szoborépítési moratórium is, mondván, már túl sok emlékmű van a városban.

A legnagyobb teher azonban az anyagi volt: félmillió dollárt, azaz 137 millió forintot kellett letenni a parkbizottság asztalára, amiből 250 ezer dollár a jövendőbeli karbantartási és takarítási költségek fedezete volt. A félmillió dollár nagy részét sikerült összeszedni, már csak 90 ezer dollár hiányzik belőle. Az összeget nagyrészt egyéni adományokból gyűjtötték össze, egy kisebb összeggel a magyar Külügyminisztérium is hozzájárult a szoborhoz. Papp László a március 12-i ünnepségen adta át a város parkbizottsága képviselőjének az utolsó csekkről készült nagyobb nyomtatványt.