Politikai döntésnek minősítette Donald Trump amerikai elnök, hogy a fellebbviteli bíróság helybenhagyta egy seattle-i szövetségi bíró döntését a hét muszlim többségű ország állampolgárainak beutazást tiltó elnöki rendelet felfüggesztéséről. Trump rendeletét eddig három bíró kaszálta el, de az elnök a mostani döntés után is arra utalt a Twitteren, majd újságíróknak nyilatkozva is, hogy nem adja fel.
Donald Trump amerikai elnök politikai döntésnek minősítette, hogy a fellebbviteli bíróság helybenhagyta egy seattle-i szövetségi bíró döntését a beutazást szigorító elnöki rendelet felfüggesztéséről. Trump a fellebbviteli bíróság döntése után azonnal Twitter-bejegyzésben reagált. „Találkozunk a bíróságon, az amerikai nemzet biztonsága a tét” – írta, majd újságíróknak a Fehér Házban így nyilatkozott: „ez politikai döntés, a bíróságon találkozunk”. Hozzátette, hogy véleménye szerint nagyon könnyen megnyerik majd a pert.
A háromtagú fellebbviteli bíróság döntése korántsem végleges, hiszen a bírák most csak arról döntöttek, hogy egy alacsonyabb szintű bíróság határozatát felülvizsgálva, feloldják-e a rendelet átmeneti felfüggesztését. Mint fogalmaztak: a végleges döntéshez az álláspontok szélesebb körű meghallgatására van szükség. A döntés az egész elnöki rendelet jogszerűségéről akár még a szövetségi legfelső bíróság elé is kerülhet.
A nagy kitiltós balhé
Trump elnök január 27-én adta ki rendeletét, amelynek értelmében hét országból 90 napra, Szíriából pedig meghatározatlan időre felfüggesztették a beutazást, s 120 napra felfüggesztették az egész amerikai menekültprogramot is. Az indoklás szerint a hét érintett országból és Szíriából terroristák is érkezhetnek, s a beutazások felfüggesztésének időtartama alatt az illetékes minisztériumok kidolgozzák a határellenőrzés új, szigorúbb módszereit. Egy seattle-i bíró azonban – Washington állam keresete alapján, amelyhez Minnesota is csatlakozott – döntést hozott az elnöki rendelet felfüggesztéséről. Ezt fellebbezte meg a Fehér Ház, s ennek a fellebbezésnek a döntését hozta nyilvánosságra csütörtökön este a fellebbviteli bíróság.
A bíróság egyhangúlag hozta meg döntését, amelyhez 29 oldalas érvelést fűzött. E szerint a Trump-kormányzat jogi képviselője nem bizonyította kellőképpen, hogy ha az elnöki rendelet felfüggesztése érvényben marad, akkor súlyosan sérülne az Egyesült Államok biztonsága. A fellebbviteli bíróság nem fogadta el a kormányzat azon érvelését sem, hogy az elnöki rendelet, ha nemzetbiztonsági kérdést érint, nem írható felül. A fellebbviteli bíróság állásfoglalása szerint ilyen esetre nincs precedens.
3:0
A fellebbviteli bíróság döntésének nyilvánosságra hozatala után az északnyugati Washington állam demokrata párti kormányzója, Jay Inslee „győzelmet” emlegetett, s megszólalt Hillary Clinton, az elnökválasztáson Donald Trumptól vereséget szenvedett demokrata párti elnökjelölt is, aki Twitter-bejegyzésében csak ennyit írt: „3:0”, utalva ezzel arra, hogy három bíró döntött a kormányzat ellen.
A döntés után megszólaltak republikánus politikusok is. Köztük például Tom Cotton, arkansasi szenátor, aki – miután leszögezte, hogy az elnöki rendelet „teljesen jogszerű” – azt hangsúlyozta, hogy „az ismerten baloldali” fellebbviteli bíróság álláspontja „rosszhiszemű”. (MTI)
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint jelenleg nagy bajban van a kontinens, három erősebb ellenféllel is tengelyt akasztana, ahelyett, hogy válaszolna a saját jövőjét érintő kihívásokra.
Az optimista forgatókönyv 2025-ben a béke elérését jósolja.
Lesz honnan felépítenie a Trump-kormányzatnak az új amerikai kül- és biztonságpolitikát.
Ahogy azt az amerikai elnökválasztás eredménye is mutatja, új világrend van kialakulóban, amely a neoliberalizmus helyett a szuverenitáson és a nemzeti érdekeken alapuló külpolitikát helyezi előtérbe.
A megválasztott elnök szerint a katasztrófa az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb eseménye.
Serge Schmemann ugyanakkor azt állítja, az érintett országokban leginkább a hatalmon lévőkkel szembeni elutasításról van szó, és nem a szélsőjobb térfoglalásáról.
„Magyarország ma az EU egyik legveszélyesebb országa a nőkre nézve” – fogalmazott a liberális politikus.
Az elemzésben arra is felhívták a figyelmet, hogy korai még hosszútávú következtetéseket levonni a 2026-os országgyűlési választásokra tekintetettel.
