A New York Observer című lap összeállítása megjegyzi: a bírálatok akkor kerültek ismét napirendre és erősödtek fel, amikor Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje alulmaradt Donald Trumppal, a republikánus elnökjelölttel szemben. Ekkor a gazdag és külföldi adományozók sora kezdett elpártolni a CGI-től. A New York Observer szerint ezzel közvetve megerősítették azt a feltételezést, hogy az adományok jótékony célok helyett inkább Clintonékat szolgálták. A lap felidézi, hogy novemberben például az ausztrál kormány lényegében beszüntette tíz évig tartó rendszeres adományozási gyakorlatát, amellyel több mint 88 millió dollárt utalt a CGI-nek.
A norvég kormány adományainak drasztikus csökkentéséről döntött. A Clinton Globális Kezdeményezést 2005-ben, a Clinton Alapítvány egyik kiegészítő intézményeként hozták létre. Feladata a kapcsolatápolás és a pénzszerzés, pénzgyűjtés volt a Clinton Alapítvány számára. Tavaly októberben a The Washington Post hozta nyilvánosságra a WikiLeaks kiszivárogtatásai nyomán az alapítvány egyik korábbi magas beosztású munkatársának, Douglas Bandnek a feljegyzését, amely szerint a Clinton Globális Kezdeményezés szervezte a többi között Clintonék nyilvános szerepléseit, beszédeit, amelyekért a volt elnök és a volt külügyminiszter borsos árat számított fel, valamint szervezte és bonyolította a Clinton-házaspárnak szívességből felajánlott utazásokat, vendéglátásokat, vakációkat.
Könyv is van róluk