Kilencven éves korában elhunyt Fidel Castro volt kubai elnök, a kubai kommunista forradalom egykori vezetője – jelentette a kubai állami televízió minden egyéb részlet közlése nélkül. Castro az 1959-es forradalom után közel ötven évig vezette diktátorként a karibi szigetországot: 2008-ban adta át a vezetést öccsének, Raul Castrónak.
A kubai állami televízió közlése szerint kilencven éves korában, magyar idő szerint szombat hajnalban elhunyt Fidel Castro: a volt kubai elnök, az 1959-es kubai kommunista forradalom vezetője – írja a BBC.
Castro a forradalom után 2008-ig vezette a kommunista államot, amikor átadta a vezetést öccsének, Raul Castrónak. Ő közölte az állami televízióban az egykori elnök halálhírét, hozzátéve: Fidel Castrót szombaton el is hamvasztották.
„A történelem igazolni fog”
Fidel Castro 1926 augusztus 13-án Kubában született egy tehetős farmer fiaként. Az ország egyik legnevesebb katolikus iskolájába járt, majd a havannai jogi egyetemen tanult. Eközben egyre jobban kezdett belefolyni a politikába. A kubai nacionalizmus, valamint a szocializmus kérdései foglalkoztatták.
1953-ban felkelést indított az Amerika-párti Batista diktatúrája ellen, a támadás azonban kudarcba fulladt, Castrót 15 év börtönbüntetésre ítélték, tárgyalásán hangzott el híres mondata: „a történelem igazolni fog”.
Végül a 15 évből 19 hónap lett, amnesztiát kapott. Ekkor Mexikóba menekült, ahol testvérével és a szocialista országok támogatásával folytatta a szervezkedést Batista ellen. 1956 novemberében fegyveresekkel tért vissza Kubába, majd a 1958 szilveszteri Santa Clara-i győzelme után átvette a hatalmat.
A kubai diktátor
Fidel Castro diktatúrája ekkor vette kezdetét. Megindította az ültetvények, bankok és vállalatok államosítását, amit az Egyesült Államok nem nézett jó szemmel. 1961-ben minden diplomáciai kapcsolatot megszakított a szigetországgal. Később az USA 1500 emigráns kiképzésével igyekezte eltávolítani a diktátort a hatalomból, de a puccs három nap alatt kudarcot vallott.
A támadás után Kuba végleg a Szovjetunió szövetségesévé vált. Moszkva 1962-ben nagy hatótávolságú rakétákat telepített Kubába, mellyel azonnali, súlyos csapást mérhetett volna az Egyesült Államokra. Az akció, mely egy újabb háborúval fenyegetett, végül békésen oldódott meg.
Castro kemény kézzel vezette az országot, nem tartotta tiszteletben a szabadságjogokat, üldözte az egyházakat. Az ellenzéket kivégzésekkel és bebörtönzésekkel gyengítette. Százezrek menekültek el hatalma alatt az országból.
A Szovjetunió összeomlása nehéz helyzetbe hozta Kubát, ám Castro kitartott a szocializmus mellett, csak annak kereteit lazította. Egészsége azonban egyre inkább romlott, 2008-ban véglegesen öccsére, Raul Castróra ruházta hatalmát, 2011-ben pedig pártfőtitkári pozíciójáról is lemondott. 90 éves korában, hosszú betegeskedés után halt meg.
Újabb vörös vonalat léptek át Hadházy Ákosék: a tüntetők rárontottak egy papra kedden délután. Nem ritkák a hasonló egyház- és hitellenes akciók külföldön sem.
Az eddigi információk szerint egy 60 éves férfi szóváltást követően késsel mellkason szúrta 30 éves ismerősét, aki belehalt sérüléseibe.
A szerzetesek betegekkel, árvákkal, gyermekekkel, idősekkel, szociálisan leszakadókkal foglalkoztak – éppen ezért tartottak tőlük a kommunisták.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Súlyos veszteség érte az Országos Mentőszolgálat közösségét.
A lehetséges vádak között a gyújtogatás, a terrorizmus anyagi támogatása és pénzügyi bűncselekmények szerepelnek a New York Times értesülése szerint.
Volt itt minden: meg nem adott gólok, büntető, három percen belüli paksi fordítás, és még Böde Dánielt is köszöntötték. A Puskás Akadémia sorozatban második bajnokiján maradt pont nélkül.
