A román elnök szerint lehetséges Románia és Besszarábia egyesülése

2016. november 10. 12:48

Klaus Iohannis szerint ugyan nem a közeljövőben, de nem elképzelhetetlen, hogy Románia és Besszarábia egyesüljön, de ezt a román és moldovai embereknek is akarniuk kell. Előfeltétel az is, hogy a két országnak ne legyenek vitás, nemzetközi felügyelet alá vont területei.

2016. november 10. 12:48

Lehetségesnek nevezte Klaus Iohannis román államfő országa egyesülését Besszarábiával, de nem a közeljövőben – írta csütörtökön a Mediafax hírügynökség. A román elnök politológus hallgatók körében, az egyetemi könyvtárban rendezett szerda esti fórumon fejtette ki álláspontját Románia és a szomszédos Moldovai Köztársaság (a korábbi Besszarábia) kapcsolatáról, miután két hete incidensekkel tarkított tüntetést rendeztek Bukarestben a „két román állam” egyesülésének hívei.

Iohannis azt állította, hogy – bár sokan nem feltételezik róla – „kedves számára a téma”, de ahhoz, hogy az egyesülés sikeres projekt legyen, három előfeltételnek teljesülnie kell: a „románoknak” akarniuk kell, a „moldovai embereknek” akarniuk kell, de az is előfeltétel, hogy se Romániának, se Moldovának ne legyenek vitás, nemzetközi felügyelet alá vont területei.

A román elnök úgy vélte, „nem volt valami hatékony” az a támogatás, amelyet Románia nyújtott Moldovának 1990 óta. Fontosabb lenne a moldovai intézményeket és pártokat segíteni, mint néhány Európa-barát politikust, akik „vagy jó eredményeket értek el, vagy nevetségessé tették politikai projektjüket” – magyarázta Iohannis. Megjegyezte: a Bukarestben tüntető „úgynevezett unionisták” valójában többet ártottak, mint használtak az egyesülés ügyének, mert „csak felidegesítették” a moldovaiakat, közvetlenül az országukban megszervezett elnökválasztás előtt.

Iohannis elődje, a néhány napja moldovai állampolgársággal is rendelkező Traian Basescu – aki az általa alapított párt egyik hangsúlyos célkitűzésévé tette a Moldovával való egyesülést – márciusban úgy nyilatkozott: a második világháború idején a román hadseregnek csak a Dnyeszterig volt „legitim konfliktusa” a Szovjetunióval. A volt elnök pályafutása során több hasonló utalással is jelezte: szerinte Moldovának csak úgy lehet esélye egyesülni Romániával, ha lemond a Dnyeszteren túli szakadár területekről (Transznisztriáról), ahol ma is orosz csapatok állomásoznak.

Politikai elemzők szerint feltehetően Iohannis sem véletlenül mondott „Besszarábiát” és nem Moldovát, amikor lehetségesnek nevezte az egyesülést. A mai Moldovával csaknem megegyező területű (Transznisztria vagy más néven Dnyeszter menti Köztársaság nélküli) Besszarábia – a Prut, a Dnyeszter és Duna-delta által határolt térség – több mint egy évszázados cári uralom után az 1917-es bolsevik forradalom idején önállósult, majd 1918 márciusában fogadta el a Román Királysággal való egyesülésről szóló nyilatkozatot. A terület 1940-ig volt Nagy-Románia része.

(MTI)

Összesen 67 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Senye Péter
2016. november 11. 08:08
Másik lehetőség, hogy Moldova és Moldva egyesül.
Lehel
2016. november 11. 07:52
"A román elnök szerint lehetséges Románia és Besszarábia egyesülése" A magyar elnök szerint lehetséges Magyarország és Erdély(Erdély, Partium, Bánság) egyesülése (el)Várom a magyar elnök kijelentését is!
Strassnoff Ignác
2016. november 10. 23:10
Tombol a nacionalista hősiesség. Szóban és írásban... A románoknak ugyanúgy odabaszós a téma, ahogy nekünk az elcsatolt területeink, tehát ez esetben semmi kivetnivaló sincs abban, hogy szeretnének ehhez a területhez újra hozzájutni. Akkor is jogos ez, ha a "dögöljön meg a szomszéd tehene is" elv alapján itt ezt olyan vadul leszólják. Mintha nekünk ettől jobb lenne... Amúgy viszont hiába lenne jogos a gondolat, szerintem nem fog összejönni. 1/ Moldáviában már kialakult egy bizonyos fokú önálló identitás. Az ott lakók hiába román anyanyelvűek és származásúak, nem mind szeretnének beolvadni Romániába. 2/ Teljesen világos, hogy a Dnyeszteren túli területekről le kéne mondani az egyesülés érdekében. Ezt anno egy rövid háború is bebizonyította. A területen orosz csapatok állomásoznak, a lakosság maximálisan függetlenségpárti, úgyhogy esélytelen mind a békés, mind a fegyveres megoldás. Ez a terület ráadásul nem is volt az elcsatolt román terület része. Kellemetlen a dologban, hogy ez méretre az ország 10%-át teszi ki, de ezen a területen összpontosul az ország iparának és nyersanyagának 90%-a. Szar ügy... 3/ Ami a legnagyobb visszatartó erő. A kisinyovi vezetés a 90-es évek első felében maximálisan pártolta a csatlakozást, de időközben megnyílt a szemük, mint szent Pálnak a damaszkuszi úton. Ráébredtek, hogy ha egyesül a két ország, elég lesz egy köztársasági elnök, egy miniszterelnök, stb... Az vajon honnét lesz? A 3,5 milliós Moldáviából, vagy a 19 milliós Romániából? Na azóta nem sürgős nekik a csatlakozás. Érthető. Ha választani kéne, én is inkább lennék miniszter egy 3,5 milliós országban, mint 374678-ik senki egy 22 milliósban.
mustarharmas
2016. november 10. 18:23
Hát, ha pofont akartok az oroszoktól....
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!