Érdemes lenne tárgyalni a V4-ek rugalmas szolidaritásra vonatkozó javaslatáról, vagyis arról, hogy a tagállamok saját hatáskörben dönthessenek arról, kit fogadnak be – mondta Martin Schulz, az EP elnöke a múlt heti pozsonyi EU-csúcs eredményeit értékelve. Ugyanakkor politikai cinizmusnak nevezte, hogy azok vádolják tehetetlenséggel az EU-t, akik kivonják magukat a közös megoldásból.
Érdemes tárgyalni a rugalmas szolidaritás elképzeléséről, amelyet a visegrádi országcsoport (V4) mutatott be a pozsonyi EU-csúcson – mondta Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján Berlinben.
Schulz újságírói kérdésre kifejtette: nyilvánvalóan Szlovákia és Csehország vetette fel a V4 csoport másik két államának, Lengyelországnak és Magyarországnak, hogy tárgyalni kell a menekültválságban segítségre szoruló uniós tagországok támogatásáról, és a menekültek befogadásáról azzal a feltétellel, hogy mindenki saját hatáskörben dönthet arról, hogy kit fogad be. Ez az elképzelés előrelépést jelent, párbeszédet kell kezdeni róla – mondta Martin Schulz.
Hozzátette: nem ért egyet teljes mértékben a V4 csoport felvetésével, de tudomásul kell venni, hogy a menekültek ügyében eddig hozott közös döntések „nagyon gyakran nem állják ki a gyakorlat próbáját”, ezért tárgyalni kell minden javaslatról, amely előmozdíthatja az ügyet.
A menekültek elosztása 28 tagország között nem lenne gond, például egymillió menekült „föl sem tűnne” az 508 millió uniós állampolgár között. A probléma éppen abból adódik, hogy nem mindenki vesz részt az elosztásban, az pedig „politikai cinizmus”, hogy éppen azok vádolják tehetetlenséggel az EU-t, akik kivonják magukat – mondta az EP elnöke.
Arra a kérdésre, miként értékeli Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtöki – az Origo-n megjelent interjúban kifejtett – felvetését az illegális határátlépők EU-n kívüli elhelyezéséről, azt mondta, nem gondolja, hogy „menekülteket ki kellene vinni Európából más régiókba, hogy ott táborokban, őrizet alatt tartsák őket”.
Megjegyezte: előfordulhat, hogy a magyar kormányfő „néhány dolgot összekevert”, hiszen arról zajlik diskurzus, hogy az EU-ba igyekvő menedékkérőknek kellene az EU-n kívül, például észak-afrikai országokban állomásokat létrehozni, ahol le lehetne folytatni a menedékjogi eljárást, és ahonnan az uniós tagországok befogadhatnák a védelemre szoruló kérelmezőket, hogy ne az életük kockáztatásával, embercsempészek hatalmába kerülve próbáljanak meg bejutni az EU-ba.
Hozzátette: tekintettel a jelenlegi „drámai helyzetre”, mindenkinek érdemes lenne törekedni a „mérsékelt hangnemre”.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menekültstátust az osztrák hatóságoktól.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A mézes hetekről lemondhat, kitoloncolásra készülhet.
Nem jött be a kormányváltás a lengyeleknek.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
