Kritikus helyzetben van az Európai Unió Angela Merkel német kancellár szerint, ezért a lakosság bizalmának visszanyerésén túl többek között a külső határvédelem területén is előre kell lépni. A biztonság növelését egyébként a pozsonyi csúcs több résztvevője is kiemelt fontosságúnak tartja, erre a V4-ek külön javaslattal is készülnek – derül ki a nyilatkozatokból.
Angela Merkel német kancellár szerint az Európai Unió „kritikus helyzetben” van, és lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy visszanyerje a lakosság bizalmát.
Huszonhét európai uniós tagország vezetőinek pénteki pozsonyi találkozóját megelőzően Merkel kijelentette: „Tettekkel kell megmutatnunk, hogy a jelenleginél jobbak tudunk lenni”.
A kancellár megerősítette azt az álláspontját, hogy egy most kidolgozandó menetrend alapján az uniós alapító szerződés megkötésének 60. évfordulójára, jövő márciusra lépéseket kell tenni a külső és belső biztonság, a külső határok védelme, a terrorizmus elleni harc és a gazdasági növekedés terén.
Juncker: Fel kell adni a nézetkülönbségeket
Francois Hollande francia elnök az estig tartó csúcsértekezlet előtt azt mondta, hogy a pozsonyi találkozón új lökést kell adni Európának. Ő is hangoztatta, hogy vissza kell nyerni a lakosság bizalmát. Ehhez szerinte három területen kell előrelépni: a biztonság megerősítésével, a külső határok hatékonyabb védelmével és gazdasági lépésekkel, köztük új munkahelyek teremtésével.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt hangoztatta, hogy Pozsonyban a fő feladat a nézetkülönbségek elsimítása. Egységre van szükség ahhoz, hogy az unió működhessen - fogalmazott.
Cseh kormányfő: Vannak olyan dolgok is, amelyek Európa mellett szólnak
Bohuslav Sobotka cseh kormányfő a pozsonyi várba érkezése után újságíróknak elmondta: a visegrádi négyek egy közös nyilatkozatot készítettek elő a csúcsra, amelyben kiállnak a biztonság megerősítése, illetve a határok őrzésének megerősítése és az összetartozás politikájának megtartása mellett. A tárgyalás témáiról szólva hozzátette: nem érzi úgy, hogy az uniós intézményrendszerről kellene vitát folytatni, ehelyett a biztonság és gazdasági javulás gyakorlati kérdéseire kellene összpontosítani.
Kérdésre válaszolva Sobotka rámutatott: a csúcstalálkozó résztvevőinek körében nagyon erős az akarat a közös európai projekt folytatására, és sok kérdésben megvan az egyetértés is. Ilyen az illegális bevándorlás megállítása, a terrorizmus elleni harc és a védelmi együttműködés elmélyítése is - mondta. „Sok olyan pozitív dolog van, amely visszaadhatná a lakosságnak azt az érzést, hogy Európa a problémák megoldásának eszköze, nem pedig azok forrása” – hangsúlyozta.
A holland miniszterelnök a britek hiányolta
„Az Európai Unió nem helyettesítheti a NATO-t” – hangsúlyozta a közös európai hadsereg létrehozásának felvetése kapcsán Dalia Grybauskaité litván államfő a csúcstalálkozó első tárgyalási szakaszának kezdete előtt a sajtónak adott rövid nyilatkozatában. Kifejtette: nem tud róla, hogy bárki is európai hadsereg létrehozásába fogott volna, egyelőre csak a védelmi együttműködés javításáról, illetve a meglévő katonai kapacitások jobb kihasználásáról volt szó, ez azonban nem jelenti azt, hogy a NATO helyettesíthető lenne.
Mark Rutte holland miniszterelnök arról beszélt, hogy valamennyi tagország érdeke a biztonságosabb Európa, a migráció ellenőrzés alá vonása, a terrorizmus elleni harc és a gazdasági együttműködés. Egyúttal megjegyezte, nem tartja szerencsésnek EU-csúcstalálkozót tartani az Egyesült Királyság nélkül úgy, hogy az ország még tagja az EU-nak.
Közös V4-es dokumentumot nyújtana be Orbán Pozsonyban
Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában tért ki a pozsonyi csúccsal kapcsolatos várakozásaira. Elmondta: szembe kell nézni az elmúlt időszakban elkövetett uniós hibákkal, amelyeknek két súlyos következménye a Brexit és az ellenőrizetlen bevándorlás megengedése miatt létrejött terrorhelyzet és kezelhetetlen közbiztonsági helyzet.
Beszámolt arról, hogy a pozsonyi tanácskozás előtt a visegrádi csoport tagállamai (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) összehangolták álláspontjukat, és javaslataikról terveznek egy közös V4-es dokumentumot, amelyet benyújtanának az Európai Tanácsnak.
Orbán Viktor kiállt az interjúban Bulgária uniós anyagi megsegítése mellett is, kijelentve: a bolgár kerítést meg kell erősíteni, a határvédelmüknek pedig pénzt kell adni.
(MTI)
A világsajtó évek óta figyelemmel kíséri Krasznahorkai László munkásságát. Most, hogy a magyar író elnyerte a Nobel-díjat, sorra megmelékeznek arról is, hogy az első irodalmi díjazott a magyarok között Kertész Imre volt.
Orbán Viktor exkluzív interjút adott a Salgótarjáni Városi Televíziónak, amelyben bejelentette, abban állapodtak meg a polgármesterrel, hogy felveszik Salgótarjánt arra a listára, amelyet a nagy nemzetközi beruházások számára felajánlanak.
„Ha hárman leszünk, az már lázadás” – szögezte le a miniszterelnök.
Az eseményen magyar, bolgár, szlovák, lengyel és szlovén fegyveres erők is részt vettek.
Most már az autós újságíróba is „kéjes kétharmados dölyf költözött”.
A nógrádiak kimondták, mihez ragaszkodnak a világrendszerváltozás közepén.
A nyugati tagállamok sajátjukként adják tovább az orosz földgázt a többi uniós tagállamnak, így az gyakorlatilag lenyomozhatatlanná válik Európában.
A világsajtó évek óta figyelemmel kíséri Krasznahorkai László munkásságát. Most, hogy a magyar író elnyerte a Nobel-díjat, sorra megmelékeznek arról is, hogy az első irodalmi díjazott a magyarok között Kertész Imre volt.
