A Welt am Sonntag kutatása szerint sok menekültként elismert személy utóbb rövid időre, nyaralásként visszautazik abba az országba, ahonnan hivatalosan „elmenekült”: például Szíriába, Afganisztánba és Libanonba. Őket közben Németországban nagyrészt munkanélküliként tartják nyilván, így segélyt is kapnak. A munkaügyi hivatal elismerte, hogy „vannak ilyen esetek”.
A németországi menekültek közül sokan visszatérnek abba az országba nyaralni, ahol állítólag üldözik őket – derül ki a Welt am Sonntag kutatásából. A lap ezt olyan személyektől tudta meg, akiknek menedékkérelmét már befogadták, és jelenleg munkanélküliként vannak nyilvántartva Németországban, rövid időre pedig olyan országokba utaztak szabadságra, mint Szíria, Libanon vagy Afganisztán. Ezután persze visszatértek Németországba.
A szövetségi munkaügyi hivatal szóvivője a lapnak annyit erősített meg, hogy „vannak ilyen esetek”, de nem vezetnek statisztikát erről a témáról, így nincsenek közelebbi információik. Ha lennének is, ezek továbbítását nem teszik lehetővé az adatvédelmi szabályok – teszi hozzá a lap.
A munkanélküliek Németországban a Hartz IV néven elhíresült segélyt kapják, aminek az alapösszege 400 euró (ami növekszik az eltartott gyerekek után), és a lakbért is fizeti az állam a segélyre jogosult helyett. Akik ilyen segélyt kapnak, az általános szabály szerint évente 21 napra hagyhatják el a németországi lakhelyüket anélkül, hogy csökkenne a nekik járó segély összege. Ha elutaznak, csak az utazás előre látható időtartamát kell bejelenteniük, de azt nem, hogy hova mennek – fejtette ki a Welt am Sonntag érdeklődésére a német munkaügyi hivatal, hozzátéve: semmilyen törvényi alapja nincs, hogy a hivatal az úticélt bárkitől is megkérdezze.
Ha még a munkaügyi hivatal munkatársa például a menekülttel való személyes beszélgetés során tudomást is szerez arról, hogy az illető Szíriába utazik vissza nyaralni, ezt az információt akkor sem továbbíthatja más hatóságoknak, például az idegenrendészeti hatóságnak, ugyanis ezt tiltják az adatvédelmi szabályok.
A Welt am Sonntag azt is megtudta, hogy a német menekültügyi hivatal (BAMF) már júniusban felhívta arra a berlini munkaügyi hivatalokat, hogy jelezzék, ha a menekültek a származási országukba visszautaznak. A belügyminisztérium szóvivője európai szabályokra utalva azt mondta: az állítólagos üldöző országba való visszatérés nyaralási célból a jele lehet annak, hogy valójában nem üldözik ott az illetőt, és az eset egyedi vizsgálata alapján a menekültstátusz visszavonásához is vezethet. A szóvivő hozzátette ugyanakkor: az is lehetséges, hogy valaki mondjuk egy hozzátartozója súlyos betegsége miatt, vagy egyéb méltányolható okból tér vissza a származási országába.
A Bundestag belügyi bizottságának CDU-s tagja, Armin Schuster a lapnak azt mondta: ha ez így van, és az okok, ami alapján a védelmet megadták, nem állnak fenn, akkor az ilyen utazásoknak következményük kell, hogy legyen. Schuster csak nagyon kevés esetet tud elképzelni, amikor egy ilyen hazautazás igazolható, az ilyen esetekben pedig szerinte a menekülteknek a BAMF-tól kellene előzetes engedélyt kérniük az utazáshoz.
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
Érzéketlen dolog lenne visszaküldeni őket Szíriába, aggódik a Politico, amely szerint már megint a „szélsőjobboldal” lát lehetőséget a helyzetben.
Norbert Hofer tisztázta a helyzetet.
Fricz Tamás szerint „az amerikai befolyás az Unióra nézve egy régi dolog. Így Donald Trumpot figyelembe kell vennie a brüsszeli elit tagjainak.”
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
