Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Az Európai Bizottság támogatásával 179 millió eurós keret lesz a Bulgáriától Ausztriáig tervezett gázfolyosóra, amely a cseppfolyós gáz (LNG) akadálytalan szállítását célozza. A támogatási szerződést Magyarország, Bulgária, Románia és Görögország képviselői írták alá, a budapesti találkozón egyébként még további három, a térségünk energiabiztonságát érintő megállapodás is született.
Aláírták a bolgár-román-magyar-osztrák gázfolyosó 179 millió eurós támogatási szerződését pénteken Budapesten, a közép- és délkelet-európai földgáz összeköttetések megteremtését és az energiabiztonság megerősítését célzó CESEC munkacsoport idei miniszteri ülésén.
Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős uniós biztos a munkacsoport 2015. februári létrehozása óta az eddigi legeredményesebb megbeszélésnek nevezte a budapesti találkozót, amelyen egyebek között a gázfolyosó 179 millió eurós támogatását írták alá az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) keretében. Ezzel az Európai Bizottság olyan projekteket mozdított elő, amelyek 230 millió eurós támogatásban részesülnek.

Hozzátette: a munkacsoport közös nyilatkozatot fogadott el a vertikális földgázfolyosó létrehozásáról Görögország, Bulgária, Románia és Magyarország között a földgáz ezen országok közötti akadálytalan áramlásáról, és arról, hogy előmozdítják az együttműködést az érintett országok szállítási rendszerirányítói között.
Ezentúl Bulgária is hozzáférhet az LNG-hez
A pénteken elfogadott egyetértési megállapodás lehetővé teszi Bulgária számára, hogy cseppfolyósgázhoz (LNG) hozzáférjen és ebbe Ukrajnát is be tudja kapcsolni, ezzel a legfontosabb szabályozási akadályokat megszünteti az LNG területén.
A biztos elmondta azt is, hogy a közeljövőben aláírják a magyar-horvát megállapodást a földgázvezeték kétirányúsításáról. A cél a már meglévő vezetékrendszerek fejlesztése. Szavai szerint elő kell mozdítani olyan további prioritást élvező projekteket, mint a horvát LNG-terminál megépítése, vagy a horvát gázrendszer belső fejlesztése az LNG Magyarország és Ukrajna felé szállítása érdekében.
Az uniós biztos közölte: új akciótervet hoztak létre a régió villamosenergia-piaci integrációjáról, és a megújuló energia valamint energiahatékonyság területén. A CESEC együttműködés példaértékű a biztos szerint az unión belül.
Felelős államtitkár: A gázellátás biztonságát sikerült biztosítanin
Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)energiaügyért felelős államtitkára a miniszteri ülést követő sajtótájékoztatón kiemelte: sikeres és eredményes munkán vannak túl. A közép-kelet-európai régió országai ismét olyan előrelépést tettek, amely biztosítja a jövőbeli gázellátás biztonságát – hangsúlyozta.
Nemcsak a gáz területén, hanem a megújuló energia, vagy az energiahatékonyságban is közös a cél: az energiabiztonság erősítése – mondta az államtitkár.
Európai Bizottság: közel Délkelet-Európa energiaellátásának diverzifikálása
Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke mérföldkőnek nevezte a megállapodásokat, amelyekkel a következő években olyan rendszert tudnak felállítani, amely megteremti a délkelet-európai régió energiaellátásának biztonságát és diverzifikációját.
Elmondta: a megállapodásokkal teljesíteni fogják a tavaly elfogadott akciótervnek megfelelően, hogy az érintett délkelet-európai országoknak - amelyek a legkiszolgáltatottabbak az energiabiztonság szempontjából - legalább három különböző földgázbeszerzési forrása legyen. Ezek az országok, köztük a magyar lakosság a nyugat-európainál 20 százalékkal többet fizettek korábban a gázért - mondta.
A CESEC budapesti ülésén összesen négy megállapodás született
A szeptember 8-9-én Budapesten rendezett CESEC miniszteri ülésen négy megállapodást írtak alá. Egyetértési megállapodás született Ukrajna, Románia, Bulgária és Görögország szállítási rendszerirányítói között a transz-balkáni földgázvezeték kétirányúsításáról.
A CESEC 2015. február 9-én alakult, miután Oroszország leállította a Déli Áramlat projektet. A részt vevő országok Ausztria, Bulgária, Görögország, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és az Európai Bizottság. Feladata a határokon átnyúló energetikai projektek fejlesztésére, végrehajtására irányuló erőfeszítések összehangolása.
(MTI)