Horst Seehofer bajor miniszterelnök népszerűsége csaknem beérte Angela Merkel kancellárért egy friss közvélemény-kutatás szerint. Az ARD Deutschlandtrend kutatásából kiderül: minden eddiginél nagyobb, 65 százalékos azok aránya, akik ellenzik a német kormány menekültpolitikáját, és a megkérdezettek háromnegyede tart egy jövőbeli iszlamista terrortámadástól.
Már nem annyira szeretik Merkelt, Seehofert viszont egyre inkább
Németországban az utóbbi hetek merényletei után erősen csökkent Angela Merkel kancellár és menekültpolitikájának támogatottsága – mutatták ki az ARD-Deutschlandtrend című felméréssorozatának csütörtökön közzétett eredményei. Eszerint a kancellár munkájával elégedettek aránya 47 százalék, ami 12 százalékpontos csökkenés júliushoz képest, és a februári 46 százalék után a második legkisebb arány a törvényhozási ciklus 2013 őszi kezdete óta.
A kancellárt sokszor élesen bíráló bajor miniszterelnök, Horst Seehofer népszerűsége viszont meredeken emelkedett, a würzburgi és az ansbachi támadás, illetve a müncheni vérengzés után kemény fellépést és a menedékkérők beáramlásának korlátozását sürgető politikus munkájával elégedettek aránya 12 százalékponttal 44 százalékra emelkedett.
Merkelnél népszerűbb a külügyminiszter, a pénzügyminiszter és a belügyminiszter, valamint több ellenzéki (zöldpárti) politikus is.
Érdekesség egyébként, hogy a Forsa szerdán ismertetett kutatásában még azt hozták ki – Merkelnek hasonló, 46 százalékos népszerűséget mérve –, hogy a lakosság 69 százaléka szerint nem felelős az ansbachi és würzburgi támadásokért Merkel menekültpolitikája.
Egyre kevésbé tetszik a Willkommenskultur, a terrortól tartanak
Az ARD Deutschlandtrend friss eredményei szerint a kancellár menekültpolitikájával elégedettek aránya 34 százalékos, ami 8 százalékpontos csökkenés áprilishoz képest, és a legalacsonyabb szint, amióta tavaly októberben először vizsgálták a kérdést az ARD-Deutschlandtrend kutatásban. Az elégedetlenek aránya 65 százalék, minden eddiginél nagyobb.
Folyamatosan emelkedik azok száma is, akik tartanak egy jövőbeli iszlamista terrortámadástól Németországban: jelenleg 76 százalék tartozik ebbe a csoportba, és csak 22 százalék nem fél ettől. A megkérdezettek 46 százaléka a mindennapokban is jobban odafigyel a gyanús személyekre vagy tárgyakra, 41 százalék pedig kerüli a forgalmas helyeket (pályaudvarokat, reptereket) és a tömegrendezvényeket – derül ki a kutatásból.
Törökországot nem szabad felvenni az EU-ba
A német lakosság elégedetlen a kormány Törökországgal kapcsolatban folytatott politikájával is; az ARD csütörtök este közzétette adatai szerint 88 százalék úgy véli, hogy a berlini vezetésnek határozottabban kellene fellépnie a török kormánnyal szemben, és 69 százalék szerint le kell állítani az uniós vízummentességről Ankarával folytatott tárgyalásokat, akkor is, ha ez veszélyeztetheti a menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodást.
A németek 80 százaléka szerint Törökországot nem szabad felvenni az EU-ba, ez 12 százalékpontos emelkedés áprilishoz képest, amikor legutóbb kutatták a kérdést.
Az ARD felmérését az Infratest Dimap kutatóintézet végezte. A politikusok támogatottságát, illetve a menekültpolitikáról és a Törökországgal kapcsolatban folytatott kormányzati politikáról alkotott lakossági vélemények alakulását 1003 ember telefonos megkérdezésével mérték, az adatokat augusztus 1-jén és 2-án vették fel.
Képek: Dimap / ARD
Most már tudjuk: a szivárványkoalíció - benne a Tisza Párttal – ha tehetné, Budapesten is eltörölné a rezsicsökkentést, és migránsokat telepítene be a fővárosi önkormányzat bérlakásaiba.
Az Egyesült Királyságban ehhez még embercsempésznek sem kell lenni.
Nem értik, miért nem dolgoztathatják őket, ha már ott vannak.
Az elnökválasztási valóságshow legújabb kabalaállata egy amerikai szürke mártírmókus, aki fellibbentette a fátylat a demokraták képmutatásáról. Veczán Zoltán írása.
A volt brit brexitügyi főtárgyalóval, Lord David Frosttal beszélgettünk.
Orbán Viktor a Kossuth Rádióban beszélt az összeurópai konferenciáról, amit Budapesten tartanak november 7-én. De mi is ez? Utánajártunk!
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
