Az ankarai vezetés 2011 óta fokozatosan „iszlamizálódott” bel-, és külpolitikája révén Törökország „iszlamista csoportok központi platformja” lett a térségben – áll abban a dokumentumban, melyben a német kabinet az ellenzéki Baloldal parlamenti frakciójának írásbeli kérdésére válaszolt. A nem nyilvános dokumetum tartalmáról az ARD köztévé számolt be.
A török kormány évek óta együttműködik iszlamista és terrorista szervezetekkel a Közel- és a Közép-Keleten, és Recep Tayyip Erdoğan államfő tevékenyen támogatja ezt a politikát – áll a német kormány egy nem nyilvános elemzésében az ARD német országos köztelevízió keddi jelentése szerint. Az ankarai vezetés 2011 óta fokozatosan „iszlamizálódott” bel-, és külpolitikája révén Törökország „iszlamista csoportok központi platformja” lett a térségben – áll a dokumentumban.
A török államfő és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) „ideológiai fogékonyságát” a szélsőséges iszlamizmus iránt az is mutatja, hogy számos alkalommal a szolidaritásukról biztosították és támogatták az egyiptomi Muzulmán Testvériség mozgalmat, a Gázai övezetet ellenőrző palesztin, radikális Hamászt és szíriai fegyveres iszlamista ellenzéki csoportokat – olvasható az elemzésben az ARD szerint.
A német kormány az ellenzéki Baloldal parlamenti (Bundestag-) frakciójának írásbeli kérdésére adott válaszában első alkalommal hozza közvetlen kapcsolatba hivatalosan a török államfőt terrorszervezettel – emelte ki a köztelevízió a tagesschau.de című hírportálján közölt beszámolóban, rámutatva, hogy a Hamászt 2003 óta terrorszervezetként tartják számon az EU-ban.
A dokumentum kényes jellegét jól mutatja, hogy nem a nyilvánosságnak készült; szabadon elérhető részében Ole Schröder belügyminisztériumi államtitkár azt írta, hogy államérdekből nem teszik közzé az egész szöveget.
Az elemzés és a berlini vezetés nyilvános állásfoglalásai közötti ellentmondás szembetűnő – mutatott rá az ARD, felidézve, hogy a német kormány a menekültválság kezdete óta tudatosan tartózkodik a törökországi politikai folyamatok bírálatától. Mindenekelőtt Angela Merkel kancellár – a jobboldali CDU elnöke – és a szociáldemokrata (SPD) külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier fogalmaz óvatosan. A kormány képviselői legfeljebb háttérbeszélgetéseken vagy nyilvános megszólalásokban tett utalásokban szólnak a török vezetés és a militáns iszlamizmus különösen közeli kapcsolatáról.
A Baloldal frakciójának kérdésére adott írásbeli válasz a CDU-s vezetésű belügyminisztériumban készült a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) helyzetértékelése alapján, méghozzá anélkül, hogy egyeztettek volna az ügyben leginkább illetékes külügyminisztériummal. A külügyi tárca nem is ismeri a Baloldalnak megküldött szöveget. Ennek ellenére a dokumentum hivatalos kormányzati állásfoglalásnak tekinthető.
Az SPD helyteleníti a belügyminisztérium eljárását, és attól tart, hogy az ügy újabb tehertétel lehet Berlin és Ankara már most is feszült viszonyában. Egy ennyire érzékeny kérdésben be kellett volna vonni a külügyminisztériumot, „mégiscsak egy NATO-tagországról van szó, amelynek területén jelenleg német katonák is állomásoznak” – mondta az ARD-nek Rolf Mützenich, az SPD-frakció egyik – külügyekkel foglalkozó – vezető szakpolitikusa.
A Baloldal szerint a kormány megtéveszti a nyilvánosságot, az ankarai vezetést kedvező fényben mutatja be, holott helyzetértékelése nem ezt indokolná – mondta Sevim Dagdelen, az SPD-től balra álló ellenzéki párt parlamenti képviselője, aki azt is kiemelte, hogy a kormány válasza alátámasztja pártja Ankarát bíráló álláspontját. Egyben figyelmeztetett: a kormány a jelenlegi irányvonalával vétkessé válik abban, hogy Törökországban „otthonra lel a fegyveres iszlamizmus”.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Maja Trux szabadon engedéséért szerveznek tüntetést több német nagyvárosban.
Valami elkezdődött Lipcsében.
Az LMBTQ-közösség és a szabadság ellen irányuló „szélsőjobboldali erődemonstrációról” beszélnek az örök rettegők.
„Minket nem lehet elhallgattatni” – mondta Kocsis Máté.
A két elkövető 14 és 12 év szabadságvesztést kapott.
„A többiek szerint én vagyok a jobb.”
Maja Trux szabadon engedéséért szerveznek tüntetést több német nagyvárosban.
Nem kapkodnak a ötkarikás jegyek után Milánóban, akciózni kényszerülnek a szervezők, ráadásul egy súlyos baleset is borzolta a kedélyeket a megnyitó előtt. Íme, a téli olimpia magyar indulói!
