Az osztrák alkotmánybíróság hétfőn kilencven tanú meghallgatását kezdte meg az elnökválasztással összefüggésben; az első tanúmeghallgatások az államfőválasztás eredményét megtámadó szabadságpárti vádakat igazolták: többek szerint is előbb bontották fel a levélszavazatokat a törvényben előírtnál. A választást akkor ismétlik meg, ha az alkotmánybíróság meggyőződik arról, hogy a történtek befolyásolták a választás kimenetelét.
Az oszták alkotmánybíróság elkezdte vizsgálni az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) június 8-án benyújtott igényét, amellyel jogi úton támadják meg az államfőválasztás eredményét. A párt elnöke 150 oldalas panasszal élt, amelyben elsősorban levélszavazatokkal történő visszaélések gyanújának kivizsgálását kéri. Az alkotmánybíróságnak négy hete van arra, hogy megvizsgálja a beadványt és döntést hozzon. Ez még várhatóan tehát az előtt megtörténik, hogy az új államfő július 8-án hivatalba lépne.
A panasz szerint előfordult, hogy a megengedettnél előbb kezdték meg a levélben leadott szavazatok megszámlálását, esetleg nem az előírt módon csoportosították a voksokat és olykor mindezt nem arra jogosult személy végezte. Továbbá néhány választókörzetben nem a megfelelő színű borítékot küldték ki a levélben szavazó választópolgároknak, így az a voks érvénytelennek vagy semmisnek számított. A bejelentés szerint a szabálytalanságok 570 ezer szavazatot érintenek. Az FPÖ panaszában olyan szabálytalanságokra is utalt, hogy nem osztrák állampolgárok és 16 év alattiak is leadhatták szavazatukat.
Hétfőtől csütörtökig összesen kilencven tanúmeghallgatásra kerül sor, e négy nap alatt a választási bizottságok munkatársait idézik be. Hétfőn 25 munkatárs vallomására került sor. Az első tanúk arról számoltak be, hogy a választási bizottságok „igen könnyelműen” tartották be a törvényi előírásokat.
Az innsbrucki választási bizottság vezetője azt mondta, hogy időhiány miatt a levélben leadott szavazatok borítékát már vasárnap, a választás napján felnyitották. Az osztrák választási törvény szerint a levélben leadott szavazatokat csak a választás másnapjának reggelén, 9 órától lehet felbontani. Egy dél-stájerországi illetékes szintén arról számolt be, hogy szintén időhiány miatt már vasárnap megszámlálták, a karintiai Villach városában pedig már hétfő reggel 9 óráig számba vették a szavazatokat.
A választást akkor ismétlik meg, ha az alkotmánybíróság meggyőződik arról, hogy a történtek befolyásolták a választás kimenetelét.
Az alkotmánybíróság szóvivőjének közlése szerint a nyilvános meghallgatás folytatódik a jövő héten is, akkor a bizottságok pártdelegáltjait idézik be.
Az osztrák államfőválasztás május 22-i második fordulójában szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független államfőjelölt 50,35 százalékkal nyert, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjével, Norbert Hoferrel szemben, akit a szavazásra jogosultak 49,65 százaléka támogatott. Van der Bellen alig több mint 31 ezer szavazattal előzte meg Hofert.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menekültstátust az osztrák hatóságoktól.
A varsói Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet sorsa hajszálon múlik.
Norbert Hofer tisztázta a helyzetet.
Megvan a magyar labdarúgó-válogatott programja a 2026-os világbajnokságra vezető úton.
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
