Az osztrák alkotmánybíróság hétfőn kilencven tanú meghallgatását kezdte meg az elnökválasztással összefüggésben; az első tanúmeghallgatások az államfőválasztás eredményét megtámadó szabadságpárti vádakat igazolták: többek szerint is előbb bontották fel a levélszavazatokat a törvényben előírtnál. A választást akkor ismétlik meg, ha az alkotmánybíróság meggyőződik arról, hogy a történtek befolyásolták a választás kimenetelét.
Az oszták alkotmánybíróság elkezdte vizsgálni az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) június 8-án benyújtott igényét, amellyel jogi úton támadják meg az államfőválasztás eredményét. A párt elnöke 150 oldalas panasszal élt, amelyben elsősorban levélszavazatokkal történő visszaélések gyanújának kivizsgálását kéri. Az alkotmánybíróságnak négy hete van arra, hogy megvizsgálja a beadványt és döntést hozzon. Ez még várhatóan tehát az előtt megtörténik, hogy az új államfő július 8-án hivatalba lépne.
A panasz szerint előfordult, hogy a megengedettnél előbb kezdték meg a levélben leadott szavazatok megszámlálását, esetleg nem az előírt módon csoportosították a voksokat és olykor mindezt nem arra jogosult személy végezte. Továbbá néhány választókörzetben nem a megfelelő színű borítékot küldték ki a levélben szavazó választópolgároknak, így az a voks érvénytelennek vagy semmisnek számított. A bejelentés szerint a szabálytalanságok 570 ezer szavazatot érintenek. Az FPÖ panaszában olyan szabálytalanságokra is utalt, hogy nem osztrák állampolgárok és 16 év alattiak is leadhatták szavazatukat.
Hétfőtől csütörtökig összesen kilencven tanúmeghallgatásra kerül sor, e négy nap alatt a választási bizottságok munkatársait idézik be. Hétfőn 25 munkatárs vallomására került sor. Az első tanúk arról számoltak be, hogy a választási bizottságok „igen könnyelműen” tartották be a törvényi előírásokat.
Az innsbrucki választási bizottság vezetője azt mondta, hogy időhiány miatt a levélben leadott szavazatok borítékát már vasárnap, a választás napján felnyitották. Az osztrák választási törvény szerint a levélben leadott szavazatokat csak a választás másnapjának reggelén, 9 órától lehet felbontani. Egy dél-stájerországi illetékes szintén arról számolt be, hogy szintén időhiány miatt már vasárnap megszámlálták, a karintiai Villach városában pedig már hétfő reggel 9 óráig számba vették a szavazatokat.
A választást akkor ismétlik meg, ha az alkotmánybíróság meggyőződik arról, hogy a történtek befolyásolták a választás kimenetelét.
Az alkotmánybíróság szóvivőjének közlése szerint a nyilvános meghallgatás folytatódik a jövő héten is, akkor a bizottságok pártdelegáltjait idézik be.
Az osztrák államfőválasztás május 22-i második fordulójában szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független államfőjelölt 50,35 százalékkal nyert, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjével, Norbert Hoferrel szemben, akit a szavazásra jogosultak 49,65 százaléka támogatott. Van der Bellen alig több mint 31 ezer szavazattal előzte meg Hofert.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Mandula Viktor szerint gyanús, hogy Halász Noémi több évnyi szakmai és politikai terepmunka után vonul le a pályáról.
A fél világ menekül ettől az adótól: Dánia, Finnország, Izland és Luxemburg is rég eltörölte, mert rájöttek, hogy tönkreteszi a gazdaságot. Ma már csak három országban létezik, de Magyar Péterék rálicitálnának mindenkire. Szalai Piroska elemzése.
A politikai elemző a Kobak Klub rendezvényén arról is beszélt, hogy elmúlt „az újdonság varázsa, Magyar Péternek újítania kell”.
Rohamosan megnövekedett az osztrák magániskolák száma, rengetegen menekítik a gyerekeiket az állami iskolákból.
Lendvai az új próféta „legnagyobb erősségét” abban látja, hogy „képes uralni a politikai napirendet, és »hitből« politizál egy kifáradt, túlosztogatott országban”. Jelentsen ez bármit is. Ungváry Zsolt írása.
Nem akármilyen találkozó lehet kibontakozóban.
Hosszú éjszaka után a valóság utolérte Brüsszelt, maradt a kényszermegoldás.
