Negyvenegy megye és háromezer-kétszáz település élére választanak önkormányzati vezetőket vasárnap Romániában. Erdélyben egyelőre alacsony a részvétel, a székely megyék ebben a tekintetben a sereghajtók között vannak, de Bukarestet se nagyon mozgatja meg a választás.
Kinyitottak a szavazóhelyiségek Romániában, ahol 3200 település, és 41 megye élére választanak vasárnap önkormányzati vezetőket az országban bejelentett lakcímmel rendelkező román és európai uniós állampolgárok. Mindenütt megválasztják a polgármestert, valamint a települési önkormányzati testület és a megyei tanács tagjait. A megyei tanácsok elnökeit most nem a polgárok közvetlenül, hanem a tanács tagjai egymás közül, később választják.
Az egyfordulós rendszerben a legtöbb szavazatot összegyűjtő polgármester-jelölt kerül a községháza vagy városháza élére, függetlenül attól, hogy megszerezte-e voksok legalább felét. A helyi és a megyei tanácsokban azok a pártok jutnak képviselethez, amelyek az adott körzetben megszerzik a voksok legalább öt százalékát. Pártkoalíciók esetében a bejutási küszöb magasabb.
A választás újdonsága, hogy a szavazókörzetekben először beszkennelik a voksolásra jelentkező polgár személyazonossági iratát, majd az újonnan beüzemelt informatikai rendszer a személyi szám alapján helyben ellenőrzi: jogosult-e az illető voksolni, a megfelelő szavazókörnél jelentkezett-e, és nem szavazott-e már másutt.
A 45 ezer önkormányzati tisztségre 108 párt, kisebbségi szervezet és pártszövetség több mint negyedmillió jelöltet állított. Három magyar politikai szervezet, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP), és a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben csaknem 12 ezer jelölt indul. A központi választási bizottság éjfélre ígér 80 százalékos feldolgozottságú részeredményeket.
Erdélyben egyelőre elmarad a részvételi arány az országos átlagtól: a magyar többségű székelyföldi megyék a sereghajtók között vannak a voksolók arányát illetően, de még mindig jobban érdekli őket a választás, mint a bukarestieket.
Tíz óráig országosan a választásra jogosultak 7,9 százaléka adta le szavazatát, míg 2012-ben a részvétel az első három órában elérte a 9 százalékot. A legnagyobb szavazási hajlandóságot Románia déli részén, Teleorman, Giurgiu és Olt megyében regisztrálták, ahol a jogosultak több mint 12 százaléka voksolt. A fővárosban a legalacsonyabb a részével: Bukarestben a választók 4,4 százaléka voksolt. Utolsó előtti a sorban Hargita megye 5,6 százalékkal, de Temes, Kolozs, és Kovászna megye is a sereghajtók között van 6 százalék alatti jelenléttel.