A megkérdezettek 41,4 százaléka megtiltaná a muszlimoknak a bevándorlást Németországba, 60 százalék szerint pedig a menedékkérők többségét valójában nem is üldözik a hazájában – derült ki egy friss német közvélemény-kutatásból. Egy másik kutatás megállapította: a németek többsége szerint még nincs vége a menekültválságnak, sőt, az rosszabb lesz; a pártoktól pedig nem számítanak megoldásra.
Nem kell olyan nagyvonalúnak lenni!
Az iszlámellenességet vizsgálta a Lipcsei Egyetem friss kutatása, mely 2420 ember megkérdezésével zárult. Az eredmény: a németek 41,4 százaléka szerint meg kellene tiltani a muszlimoknak, hogy bevándoroljanak Németországba. Minden második megkérdezett továbbá néha idegennek érzi magát a saját hazájában a muszlimok miatt. Nyolcvan százalék véli úgy, hogy az államnak nem kellene olyan nagyvonalúnak lennie a menedékkérelmek elbírálásánál, hatvan százalék szerint pedig a legtöbb menedékkérőt valójában nem is üldözik a hazájában.
A kutatók pártszimpátiára lebontva is vizsgálták a muszlimokkal kapcsolatos attitűdöt. Eszerint az AfD választói a leginkább muszlimellenesek: 80 százalékuk tiltaná meg a muszlimok bevándorlását. A Zöldek szavazói között a legalacsonyabb ez az arány: 24 százalék. A kormánykoalíció pártjai, a CDU és az SPD szimpatizánsai körében nagyjából azonos az arány: 36, illetve 36,3 százalékuk nem engedné be a muszlimokat az országba.
A Lipcsei Egyetem 2002 óta készít hasonló felméréseket különböző zöld és baloldali alapítványok támogatásával. A korábbi évekhez képest az iszlámellenesség jelentős növekedését tapasztalták, ugyanakkor rámutatnak: más kisebbségekhez is kevésbé toleránsan viszonyulnak a németek most, mint korábban. Például a romákról a korábbi 44 százalékhoz képest már a megkérdezettek 58 százaléka gondolja, hogy hajlamosak a bűnözésre, és 9 százalékponttal 24,8 százalékra nőtt azok aránya is, akik a homoszexualitást erkölcstelennek tartják – foglalja össze a FAZ.
A határok lezárása miatt jönnek kevesebben, nem Merkel politikája miatt
Egy másik kutatás a németek menekültválsággal kapcsolatos hozzáállását vizsgálta. A megkérdezettek negyven százaléka véli úgy, hogy a neheze még hátravan, és újra emelkedni fog az érkezők száma. A németek 83 százaléka szerint mostani visszaesés nem az EU-nak vagy a német intézkedéseknek köszönhető, hanem annak, hogy egyes országok lezárták a határaikat – olvasható a FAZ összefoglalójában, amely az utóbbira példaként Macedóniát és Ausztriát emeli ki.
A többség kritikusan áll a német kormány menekültpolitikájához. A nagy többség vitatja, hogy az iszlám Németországhoz tartozna, ezzel az állítással csak 13 százalék ért egyet. Szintén nagy támogatást élvez az a nézet, hogy az integráció csak akkor sikerülhet, ha a német kultúra, mint vezérkultúra felé orientálódik. A németek háromnegyede gondolja úgy, hogy minden tolerancia és vallásszabadság mellett egy konfliktushelyzetben végső soron a német értékrend kell, hogy prioritást élvezzen.
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Akik a gyűlöletre, a negatív érzelmekre, a rombolásra építenek, azok meglehetősen sérült pszichéjűek, ez tehát visszaigazolhatja Magyar erősödésének okát. Ungváry Zsolt írása.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menekültstátust az osztrák hatóságoktól.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
